2018 szeptemberétől tízféle alapszakot, kilencféle mesterszakot, továbbá négyféle felsőoktatási szakképzést indít az ELTE budapesti és szombathelyi képzési központjaiban.
A hat budapesti gazdasági alapszak tekintetében újdonság, hogy az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakok magyar és angol nyelven is indulnak, előbbi elválasztva, utóbbi a két nyelv tetszőlegesen kombinálható változatában. Ezek mellett már Budapesten is fut a három meghatározó üzleti alapszak: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing. Nappali munkarendű, állami finanszírozású és önköltséges formájú szakokról van szó.
Budapesten kilencféle gazdasági mesterszak indul. Három népszerű üzleti jellegű: a vezetés és szervezés, a pénzügy, valamint a számvitel mesterszakok, mindhárom nappali és részidős formákban is.
Az gazdaságtudományi képzésekre általában a Társadalomtudományi Kar felvi-felületén keresztül lehet jelentkezni, akkor is, ha e képzések többsége az ELTE Gazdálkodástudományi Intézethez tartozik. Egyetlen kivétel a biztosítási és pénzügyi matematika, ez az ELTE Természettudományi Karánál érhető el.
Mi lesz a BME gazdasági karával? Megállapodott az ELTE és a Műegyetem
Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) átmeneti jelleggel oktatási szolgáltatást végez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) képzésein. Mint korábban mi is írtunk róla, nagy gondokkal kellett megküzdeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a tanévkezdés előtt. A gazdaságtudományi karról távozott negyven oktató hiánya felboríthatta volna az intézmény életét, azonban most már hivatalosan is megállapodtak az oktatókat átvevő ELTE-vel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
