Tizenkilenc gazdasági alap- és mesterszakkal indít az ELTE 2018-ban

2018 szeptemberétől tízféle alapszakot, kilencféle mesterszakot, továbbá négyféle felsőoktatási szakképzést indít az ELTE budapesti és szombathelyi képzési központjaiban.

  • Eduline
pixabay

A hat budapesti gazdasági alapszak tekintetében újdonság, hogy az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakok magyar és angol nyelven is indulnak, előbbi elválasztva, utóbbi a két nyelv tetszőlegesen kombinálható változatában. Ezek mellett már Budapesten is fut a három meghatározó üzleti alapszak: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing. Nappali munkarendű, állami finanszírozású és önköltséges formájú szakokról van szó.

Budapesten kilencféle gazdasági mesterszak indul. Három népszerű üzleti jellegű: a vezetés és szervezés, a pénzügy, valamint a számvitel mesterszakok, mindhárom nappali és részidős formákban is.

Az gazdaságtudományi képzésekre általában a Társadalomtudományi Kar felvi-felületén keresztül lehet jelentkezni, akkor is, ha e képzések többsége az ELTE Gazdálkodástudományi Intézethez tartozik. Egyetlen kivétel a biztosítási és pénzügyi matematika, ez az ELTE Természettudományi Karánál érhető el. 

Mi lesz a BME gazdasági karával? Megállapodott az ELTE és a Műegyetem

Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) átmeneti jelleggel oktatási szolgáltatást végez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) képzésein. Mint korábban mi is írtunk róla, nagy gondokkal kellett megküzdeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a tanévkezdés előtt. A gazdaságtudományi karról távozott negyven oktató hiánya felboríthatta volna az intézmény életét, azonban most már hivatalosan is megállapodtak az oktatókat átvevő ELTE-vel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.