2018 szeptemberétől tízféle alapszakot, kilencféle mesterszakot, továbbá négyféle felsőoktatási szakképzést indít az ELTE budapesti és szombathelyi képzési központjaiban.
A hat budapesti gazdasági alapszak tekintetében újdonság, hogy az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakok magyar és angol nyelven is indulnak, előbbi elválasztva, utóbbi a két nyelv tetszőlegesen kombinálható változatában. Ezek mellett már Budapesten is fut a három meghatározó üzleti alapszak: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing. Nappali munkarendű, állami finanszírozású és önköltséges formájú szakokról van szó.
Budapesten kilencféle gazdasági mesterszak indul. Három népszerű üzleti jellegű: a vezetés és szervezés, a pénzügy, valamint a számvitel mesterszakok, mindhárom nappali és részidős formákban is.
Az gazdaságtudományi képzésekre általában a Társadalomtudományi Kar felvi-felületén keresztül lehet jelentkezni, akkor is, ha e képzések többsége az ELTE Gazdálkodástudományi Intézethez tartozik. Egyetlen kivétel a biztosítási és pénzügyi matematika, ez az ELTE Természettudományi Karánál érhető el.
Mi lesz a BME gazdasági karával? Megállapodott az ELTE és a Műegyetem
Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) átmeneti jelleggel oktatási szolgáltatást végez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) képzésein. Mint korábban mi is írtunk róla, nagy gondokkal kellett megküzdeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a tanévkezdés előtt. A gazdaságtudományi karról távozott negyven oktató hiánya felboríthatta volna az intézmény életét, azonban most már hivatalosan is megállapodtak az oktatókat átvevő ELTE-vel.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
