2018 szeptemberétől tízféle alapszakot, kilencféle mesterszakot, továbbá négyféle felsőoktatási szakképzést indít az ELTE budapesti és szombathelyi képzési központjaiban.
A hat budapesti gazdasági alapszak tekintetében újdonság, hogy az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakok magyar és angol nyelven is indulnak, előbbi elválasztva, utóbbi a két nyelv tetszőlegesen kombinálható változatában. Ezek mellett már Budapesten is fut a három meghatározó üzleti alapszak: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing. Nappali munkarendű, állami finanszírozású és önköltséges formájú szakokról van szó.
Budapesten kilencféle gazdasági mesterszak indul. Három népszerű üzleti jellegű: a vezetés és szervezés, a pénzügy, valamint a számvitel mesterszakok, mindhárom nappali és részidős formákban is.
Az gazdaságtudományi képzésekre általában a Társadalomtudományi Kar felvi-felületén keresztül lehet jelentkezni, akkor is, ha e képzések többsége az ELTE Gazdálkodástudományi Intézethez tartozik. Egyetlen kivétel a biztosítási és pénzügyi matematika, ez az ELTE Természettudományi Karánál érhető el.
Mi lesz a BME gazdasági karával? Megállapodott az ELTE és a Műegyetem
Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) átmeneti jelleggel oktatási szolgáltatást végez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) képzésein. Mint korábban mi is írtunk róla, nagy gondokkal kellett megküzdeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a tanévkezdés előtt. A gazdaságtudományi karról távozott negyven oktató hiánya felboríthatta volna az intézmény életét, azonban most már hivatalosan is megállapodtak az oktatókat átvevő ELTE-vel.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
