Megjelent az új egyetemi rangsor: az ELTE szakja a világ legjobbjai között

Először jutott a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja – a képzést a 101-150.

  • Szabó Fruzsina
Az ELTE Természettudományi Karának képzése is a legjobbak közé került
Fazék

Először jutott a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja – a képzést a 101-150. hely közé sorolták a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) 2012-es rangsorának összeállítói.

Az ELTE ezzel az eredménnyel olyan felsőoktatási intézményeket előzött meg, mint a prágai Károly Egyetem, a New York University, a berlini Humboldt Egyetem vagy a stockholmi egyetem.

Az egyetem természettudományi kara az oktatók és a hallgatók teljesítménye alapján a 2012-es magyarországi felsőoktatási rangsorban is tarolt: az összesített kari listán a hatodik helyet szerezte meg, míg a természettudományi képzési területen az első lett, megelőzve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem természettudományi karát, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karát. A teljes rangsort itt nézhetitek meg.

 Az ELTE és a szegedi egyetem a legjobbak között

Az összesített 2012-es ARWU-világrangsorban az ELTE a 301-400., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg – ezzel az ELTE megőrizte 2011-es eredményét, az SZTE azonban rontott a tavalyi helyezésen (2011-ben mindkét intézményt a 301-400. helyre sorolták).

A nemzetközi felsőoktatási listát 2003 óta minden évben összeállítja a sanghaji Jiao Tong University, százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát.

Az első tíz helyen idén is a Harvard, a Stanford, a Massachusetts Institute of Technology, a Berkeley, a Cambridge, a California Institute of Technology, a Princeton, a Columbia, a chicagói egyetem és az Oxford áll. A 2012-es világrangsorról itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.