Először jutott a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja – a képzést a 101-150.
Először jutott a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja – a képzést a 101-150. hely közé sorolták a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) 2012-es rangsorának összeállítói.
Az ELTE ezzel az eredménnyel olyan felsőoktatási intézményeket előzött meg, mint a prágai Károly Egyetem, a New York University, a berlini Humboldt Egyetem vagy a stockholmi egyetem.
Az egyetem természettudományi kara az oktatók és a hallgatók teljesítménye alapján a 2012-es magyarországi felsőoktatási rangsorban is tarolt: az összesített kari listán a hatodik helyet szerezte meg, míg a természettudományi képzési területen az első lett, megelőzve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem természettudományi karát, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karát. A teljes rangsort itt nézhetitek meg. Az ELTE és a szegedi egyetem a legjobbak között
Az összesített 2012-es ARWU-világrangsorban az ELTE a 301-400., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg – ezzel az ELTE megőrizte 2011-es eredményét, az SZTE azonban rontott a tavalyi helyezésen (2011-ben mindkét intézményt a 301-400. helyre sorolták).
A nemzetközi felsőoktatási listát 2003 óta minden évben összeállítja a sanghaji Jiao Tong University, százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát.
Az első tíz helyen idén is a Harvard, a Stanford, a Massachusetts Institute of Technology, a Berkeley, a Cambridge, a California Institute of Technology, a Princeton, a Columbia, a chicagói egyetem és az Oxford áll. A 2012-es világrangsorról itt olvashattok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
