"Értetlenül állunk" - reagált a genderszak megszüntetésére az ELTE Társadalomtudományi Kara

"Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk" - írja szombati közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről.

  • Eduline
Fazekas István

"A Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírások alapján, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe" - írja szombati közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja, Juhász Gábor.

Hozzátették: a 2015-ben benyújtott szakindítási kérelmet támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság plénuma, "melybe a nemzetközileg is kimagasló tudományos és oktatási tevékenység elismeréseként kerülnek a tagok, és ahová minden tudományterület delegál képviselőt".

"Értetlenül állunk az előtt, hogy az EMMI egy alig 2 évvel ezelőtti, saját hatáskörében elfogadott rendeletének egy konkrét mesterszakra vonatkozó alpontját indokolás, illetve a szakot működtető egyetemek felé előzetes kifogás emelése, a képzési és kimeneti követelmények újbóli felülvizsgálatának elrendelése nélkül azért módosítja, hogy – ahogyan az előterjesztésből egyértelműen kiderül – az egyébként érvényes tudományos akkreditációval rendelkező szak megszűnjön. Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány Alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk" - írják.

Ráadásul - emeli ki az ELTE TáTK - a 2016-os felülvizsgálat során egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet sem tett észrevételt a szak tartalmáról.

Durva beavatkozás - megszólalt a genderszak megszüntetéséről a CEU

„A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot" - mondta a Népszavának Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora.

Kiemelik: a mesterszak oktatói szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a képzés tartalmáról, "a szak rendeleti úton való hatályon kívül helyezéséről szóló, indokolás nélküli, kormánydöntésre váró előterjesztés azonban önkéntelenül is azt a látszatot kelti, hogy érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok".

"Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés olyan szak megszüntetését irányozza elő, ami a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdéseivel, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkozó szakemberek hosszútávú utánpótlását biztosíthatja" - zárul a közlemény.

Megszólalt a minisztérium: ezért szüntetnék meg a genderszakot

"Nem mutatható ki a munkaerőpiacon a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény" - ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miért szüntetik meg a genderszakot. A hvg.hu csütörtök este írta meg, hogy a hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.