"Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk" - írja szombati közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről.
"A Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírások alapján, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe" - írja szombati közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja, Juhász Gábor.
Hozzátették: a 2015-ben benyújtott szakindítási kérelmet támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság plénuma, "melybe a nemzetközileg is kimagasló tudományos és oktatási tevékenység elismeréseként kerülnek a tagok, és ahová minden tudományterület delegál képviselőt".
"Értetlenül állunk az előtt, hogy az EMMI egy alig 2 évvel ezelőtti, saját hatáskörében elfogadott rendeletének egy konkrét mesterszakra vonatkozó alpontját indokolás, illetve a szakot működtető egyetemek felé előzetes kifogás emelése, a képzési és kimeneti követelmények újbóli felülvizsgálatának elrendelése nélkül azért módosítja, hogy – ahogyan az előterjesztésből egyértelműen kiderül – az egyébként érvényes tudományos akkreditációval rendelkező szak megszűnjön. Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány Alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk" - írják.
Ráadásul - emeli ki az ELTE TáTK - a 2016-os felülvizsgálat során egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet sem tett észrevételt a szak tartalmáról.
Durva beavatkozás - megszólalt a genderszak megszüntetéséről a CEU
„A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot" - mondta a Népszavának Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora.
Kiemelik: a mesterszak oktatói szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a képzés tartalmáról, "a szak rendeleti úton való hatályon kívül helyezéséről szóló, indokolás nélküli, kormánydöntésre váró előterjesztés azonban önkéntelenül is azt a látszatot kelti, hogy érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok".
"Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés olyan szak megszüntetését irányozza elő, ami a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdéseivel, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkozó szakemberek hosszútávú utánpótlását biztosíthatja" - zárul a közlemény.
Megszólalt a minisztérium: ezért szüntetnék meg a genderszakot
"Nem mutatható ki a munkaerőpiacon a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény" - ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miért szüntetik meg a genderszakot. A hvg.hu csütörtök este írta meg, hogy a hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
