Sztrájknap az ELTE-n: újabb intézetben beszélnek a tanszabadságról és a társadalmi nemekről

Újabb tanszék csatlakozik az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak szerdai „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapjához”.

  • Eduline
elte.hu

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézetének tagjai a 2018. november 14-i és a héten zajló óráinkon, ahogy eddig is, figyelemmel lesznek a társadalmi nemek szempontjaira és beszélnek a tanszabadság, az egyetem függetlensége és a minőségi oktatás fontosságáról az ELTE Társadalomtudományi Karán működő, akkreditált „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszak melletti szolidaritásuk kifejezéseképpen - írják közleményükben.

Ahogy már korábban írtunk róla, egyre több egyetem és tanszék csatlakozik az ELTE TÁTK kezdeményezéshez. Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.

A november 14-i "sztrájknapon" a csatlakozó oktatók és hallgatók is az egyetemen lesznek, délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat, déltől zárt szemináriumi beszélgetéseken vehetnek részt a TÁTK-os hallgatók, délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.

Hiába szüntette meg a kormány a gender szakot, szerdán sok egyetemen ez lesz a téma

Egyre több tanszék csatlakozik az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak szerdai „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapjához", amellyel a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése, a felsőoktatás autonómiáját érintő beavatkozások és gazdasági átalakítások ellen tiltakoznak. A Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.