Nyilvánosságra hozhatják ösztöndíjuk összegét az ELTE ÁJK HÖK-ösei

Azok a hallgatói képviselők, akik a jutalomkeretből részesülnek, önkéntesen aláírhatnak egy nyilatkozatot, amelyben...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Azok a hallgatói képviselők, akik a jutalomkeretből részesülnek, önkéntesen aláírhatnak egy nyilatkozatot, amelyben hozzájárulnak, hogy a számukra kiutalt összeg nagyságát a HÖK irodájában bárki megismerhesse. Aki ezt nem írja alá, annak továbbra is titkosak lesznek az adatai - írja az ÁJK HÖK Figyelő blog.

A javaslatot Bubla Áron elnök terjesztette a hallgatói képviselők delegáltjaiból álló küldöttgyűlés elé, ami a HÖK legfőbb döntéshozó szerve. A szerdai gyűlésen a képviselők egyhangúlag támogatták a határozatot, valószínűleg később arról is szavaznak majd, hogy a HÖK honlapjára is felkerüljenek-e az adatok. Az elnök a mostani döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon ilyen még nem volt.

A kar egyik hallgatója - az ÁJK HÖK Figyelő szerzője - tavaly tavasszal nyújtott be közérdekű adatigénylést az ÁJK HÖK-nek, az Egyetemi HÖK-nek, az ÁJK-nak és az ELTE-nek, amelyben a hallgatói önkormányzat zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kért tájékoztatást.

Miután ezt kétszer elutasították, a diák beperelte az egyetemet. Az első tárgyalást február 19-én tartották, a Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban az ügyet hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékhez utalta. Azóta nem írtak ki újabb tárgyalást.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a diák által kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért azokat az egyetemnek ki kell adnia. Az ELTE szerint azonban a felsőoktatási törvényeknek megfelelően a személyes adatokat nem adhatják ki, így mindaddig, amíg a bíróság nem cáfolja jogi álláspontjukat, nem tesznek eleget az adatigénylésnek. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.