Drasztikus orvoshiány lehet Magyarországon: íme, a számok

Tíz év múlva alig lehet majd bejutni a háziorvoshoz, ha egyáltalán lesz valaki, aki felveszi a praxist - írja a Blikk.

  • Eduline
Túry Gergely

Az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (Emmi) munkaanyaga szerint 2025-re 4,65 millió embernek nem lesz megfelelő egészségügyi alapellátása: a háziorvosok száma tíz év alatt négyezer fővel csökkenhet - írja a Blikk. Ha 2025-ig nyolcszáz új orvos állnak munkába, úgy is csak 3300 lesz a praxisok száma.

Az ok a szakemberhiány, az elvándorlás és a kiöregedés. Itthon csak 240 orvos jut 100 ezer lakosra (vagyis egy orvos átlagosan 416 beteget lát el), a csehországi 367, vagy ausztriai 480 orvoshoz képest. Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni: a részleteket itt találjátok.

Az orvoshiány miatt előfordul, hogy más szakterületű, vagy éppen képzetlen orvosok látják el a betegeket, az egészségügyi dolgozók pedig különösen leterheltek. Az orvosok 42 százaléka szerint a legutóbbi kezeléskor a betegek alig vagy egyáltalán nem voltak biztonságban a rossz munkakörülmények miatt. A pácienseknek viszont csak 19 százaléka érezte ezt, 55 százalékuk pedig teljesen vagy majdnem teljesen biztonságban érezte magát.

Az orvosok közül 2004-ben még csak 504-en vándoroltak ki, 2013-ban viszont már 1950-en, a külföldön munkát kereső rezidensek száma a béremelések után, 2014-ben pedig újra emelkedett, 397-re. Milyen fizetésre számíthatnak, és mennyi idő alatt tudnak elhelyezkedni a különböző diplomával rendelkező pályakezdők? Itt találjátok cikkeinket.

Az Emmi közölte: a Rezidens Támogatási Program révén eddig több mint 2500 fiatal szakorvost és szakgyógyszerészt sikerült itthon tartani. A 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés 90 ezer egészségügyi dolgozót érintett. Egy rezidens összesen 75 820 Ft, egy kezdő szakorvos 105 820 Ft béremelésben részesült. A rezidensösztöndíjakról, amelyeknek a feltétele az itthoni munkavállalás, itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.