Tíz év múlva alig lehet majd bejutni a háziorvoshoz, ha egyáltalán lesz valaki, aki felveszi a praxist - írja a Blikk.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkaanyaga szerint 2025-re 4,65 millió embernek nem lesz megfelelő egészségügyi alapellátása: a háziorvosok száma tíz év alatt négyezer fővel csökkenhet - írja a Blikk. Ha 2025-ig nyolcszáz új orvos állnak munkába, úgy is csak 3300 lesz a praxisok száma.
Az ok a szakemberhiány, az elvándorlás és a kiöregedés. Itthon csak 240 orvos jut 100 ezer lakosra (vagyis egy orvos átlagosan 416 beteget lát el), a csehországi 367, vagy ausztriai 480 orvoshoz képest. Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni: a részleteket itt találjátok.
Az orvoshiány miatt előfordul, hogy más szakterületű, vagy éppen képzetlen orvosok látják el a betegeket, az egészségügyi dolgozók pedig különösen leterheltek. Az orvosok 42 százaléka szerint a legutóbbi kezeléskor a betegek alig vagy egyáltalán nem voltak biztonságban a rossz munkakörülmények miatt. A pácienseknek viszont csak 19 százaléka érezte ezt, 55 százalékuk pedig teljesen vagy majdnem teljesen biztonságban érezte magát.
Az orvosok közül 2004-ben még csak 504-en vándoroltak ki, 2013-ban viszont már 1950-en, a külföldön munkát kereső rezidensek száma a béremelések után, 2014-ben pedig újra emelkedett, 397-re. Milyen fizetésre számíthatnak, és mennyi idő alatt tudnak elhelyezkedni a különböző diplomával rendelkező pályakezdők? Itt találjátok cikkeinket.
Az Emmi közölte: a Rezidens Támogatási Program révén eddig több mint 2500 fiatal szakorvost és szakgyógyszerészt sikerült itthon tartani. A 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés 90 ezer egészségügyi dolgozót érintett. Egy rezidens összesen 75 820 Ft, egy kezdő szakorvos 105 820 Ft béremelésben részesült. A rezidensösztöndíjakról, amelyeknek a feltétele az itthoni munkavállalás, itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
