Diplomahamisítók buktak le: 140 millió forintot kerestek hat év alatt

Akár több száz vállalati vezetőt is érinthet a kínai fővárosban és Sanghajban 2006 óta működő diplomahamisító hálózat...

  • MTI
Diplomahamisítók Magyarországon is dolgoznak, félmilliót kérnek a hamis oklevélért
Túry Gergely

Akár több száz vállalati vezetőt is érinthet a kínai fővárosban és Sanghajban 2006 óta működő diplomahamisító hálózat lelepleződése - írja a Jinghua Shibao pekingi újság. A hamisítók azzal az ígérettel szereztek ügyfeleket, hogy a náluk jelentkezőknek kurzusok látogatása és vizsgázás nélkül mindössze az amerikai egyetemek tandíját kell befizetniük, s ezek után mester vagy doktori diplomát kapnak. Világszerte virágzik a diplomahamisítás - erről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A bandát egy pekingi oktatási tanácsadó cég tulajdonosa, a 35 éves Liao Feng-csi (Liao Fengqi) vezette, aki 2006-ban maga is 65 ezer jüant (2,3 millió forint) fizetett be egy "távoktatásos" kaliforniai MBA-kurzusért, s később fedezte csak fel, hogy az ezért kapott elismerő oklevele hamis. Liao azonban nem szaladt a rendőrségre, hogy az esetet jelentse, inkább társul szegődött a dokumentumot neki eladó Li Jong-csing (Li Yongqing) mellé. 

Az időközben kilenc tagúra nőtt banda az elmúlt hat évben mintegy 3,9 millió jüant (140 millió forint) keresett, elsősorban a fővárosban és a kelet-kínai Sanghajban értékesítették hamisított elismervényeiket.

Hogy pontosan hányan fizettek "tandíjat" nekik, azt pontosan nem lehet tudni, a nyomozás jelenleg is folyik, valószínű azonban hogy több száz vállalati vezető szerzett náluk hamis diplomát. A tettesek kedden álltak a bíróság elé, ám ügyükben ítélet egyelőre nem született. Jogászok szerint a hamisítók akár 10 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.