Magyar milliárdosok iskolája: diploma sem kell a meggazdagodáshoz?

A leggazdagabb magyarok listáján olyan is akad, aki nem járt felsőoktatási intézménybe. A legtöbben azért diplomáztak.

  • Eduline

Korábban megnéztük, hol és mit tanultak a Forbes által leggazdagabbnak talált négy ember. A továbbiakban a lista többi szereplőjének tanulmányait mutatjuk be.

Kezdük rögtön Széles Gáborral. A nagyvállalkozó vagyonát közel 137 milliárd  forintra taksálják. Mielőtt a nagyvállalati szférába lépett volna még a nyolcvanas években, a BME-n szerzett villamosmérnöki diplomát. Később részt vett Harvard executive management programjában, majd tudományos munkát végzett az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben.

MTI / Varga György

A 100 milliárdosok klubjában még megtalálható Felcsuti Zsolt és Veres Tibor is. Előbbi ipari befektető, a külkereskedelmi üzemgazdász végzettség után marketing szakközgazdász lett, majd közgázból PhD fokozatot szerzett.

Veres szintén közgazdász, és a lista élén ez a végzettség dominál a mérnöki mellett (a listát vezető Csányi Sándor szintén közgazdász). Mérnök diplomája Szélesen kívül még az egyaránt 71,3 milliárdos vagyont birtokló Lakatos Péternek és Sinkó Ottónak van.

Mészáros Lőrinc néhány éve még nem volt jelen a leggazdagabb magyarokat bemutató listákon, most a Forbes a 28. helyen szerepelteti, és több mint 35 milliárdos vagyont tulajdonít neki. Mészáros szakmája szerint gázszerelő, és a kilencvenes évek elején még ebből kereste a kenyerét, vállalkozóként.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.