A leggazdagabb magyarok listáján olyan is akad, aki nem járt felsőoktatási intézménybe. A legtöbben azért diplomáztak.
Korábban megnéztük, hol és mit tanultak a Forbes által leggazdagabbnak talált négy ember. A továbbiakban a lista többi szereplőjének tanulmányait mutatjuk be.
Kezdük rögtön Széles Gáborral. A nagyvállalkozó vagyonát közel 137 milliárd forintra taksálják. Mielőtt a nagyvállalati szférába lépett volna még a nyolcvanas években, a BME-n szerzett villamosmérnöki diplomát. Később részt vett Harvard executive management programjában, majd tudományos munkát végzett az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben.
A 100 milliárdosok klubjában még megtalálható Felcsuti Zsolt és Veres Tibor is. Előbbi ipari befektető, a külkereskedelmi üzemgazdász végzettség után marketing szakközgazdász lett, majd közgázból PhD fokozatot szerzett.
Veres szintén közgazdász, és a lista élén ez a végzettség dominál a mérnöki mellett (a listát vezető Csányi Sándor szintén közgazdász). Mérnök diplomája Szélesen kívül még az egyaránt 71,3 milliárdos vagyont birtokló Lakatos Péternek és Sinkó Ottónak van.
Mészáros Lőrinc néhány éve még nem volt jelen a leggazdagabb magyarokat bemutató listákon, most a Forbes a 28. helyen szerepelteti, és több mint 35 milliárdos vagyont tulajdonít neki. Mészáros szakmája szerint gázszerelő, és a kilencvenes évek elején még ebből kereste a kenyerét, vállalkozóként.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
