ELTE-dékán: "ha ez egy vidéki főiskolán történt volna, senkit nem érdekelt volna"

Ha a listaügy, a matricázás és az egyetemfoglalás egy vidéki főiskolán történt volna, akkor senkit sem érdekelt volna...

  • Eduline

Ha a listaügy, a matricázás és az egyetemfoglalás egy vidéki főiskolán történt volna, akkor senkit sem érdekelt volna - mondta Dezső Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának dékánja az Indexnek. A dékán szerint a kart rengeteg negatív hatás érte, de ahogy "összezárnak a sorok, az példaértékű".

Az atv.hu február 19-én írta meg, hogy világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról a bölcsészkar hallgatói önkormányzata: a lista később az internetre is kikerült. A HÖK működését felfüggesztették, az ügyben a rendőrség nyomoz. Közben az alapképzéseken és felsőfokú szakképzéseken kiírták a HÖK-választásokat: a szavazatokat április 29-én és 30-án összesítik.

A dékán szerint elfogadhatatlan, hogy valakit vallása, származása vagy nemi identitása miatt jelzőkkel illettek. Egyes meg nem erősített hírek szerint a listát a 2011-12-es HÖK-választáson is felhasználták. Az első fordulóban a két jelölt ugyanannyi szavazatot szerzett, állítólag a második fordulós átszavazásokban a lista kiszivárogtatásával való fenyegetés is közrejátszott - mondta. A legnagyobb kárt a dékán szerint azonban a publikálás okozta.

A másik eset március 14-én történt, amikor ismeretlenek matricát ragasztottak az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének két névtáblájára. A matricán ez állt: "Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek. Üdvözlettel: a magyar hallgatók..."

Az egyetemfoglalásról Dezső Tamás elmondta: a diákok először "agresszív" magatartást tanúsítottak, ha "azt szerették volna elérni, hogy ők a bölcsészkar hallgatói között tömegbázisra találjanak, akkor ez nem nagyon sikerült". A március 26-án aláírt megállapodás arról, hogy az egyetemfoglalók hetente kétszer "legálisan" használhatják a termet, a dékán szerint nem a HaHáról, és nem is a teremfoglalókról szól, hanem a hallgatói önszerveződésekről. Elmondta: azóta három ilyen önszerveződő diákkör jelentkezett be nála. A termet bármely hallgatói közösség használhatja, amely megfelel a párt- és politikasemlegesség kritériumának.

Az elbocsátásokról azt mondta: a bölcsészkar költségvetésében egy "jó nagy lyuk" keletkezett, ennek az egyik oka az állami támogatás csökkenése volt, a másik pedig az egyetem általa rossznak tartott belső elosztási rendszere, ami miatt a karra 637 millió forint elvonás jutott. Arra törekedtek, hogy olyan oktatókat bocsássanak el, akik öregségi nyugdíjra jogosultak, így nem maradnak ellátás nélkül - tette hozzá.

Dezső Tamás február végén jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.