Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti...
Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti szégyenérzet, és a problémák ebből eredő elhallgatása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országok körében jelenleg Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági ráta.
A sztoicizmust, vagyis a szenvedések és megpróbáltatások közepette az állhatatosságot és a dolgok szenvedélymentes, bölcs tudomásulvételét hirdető dél-koreai társadalomban naponta ötvenen vetnek véget életüknek. A szöuli egészségügyi minisztérium szeptember elején közzétett jelentése szerint 100 ezer lakosra 33,8 öngyilkosság jut (2009-es adat), amivel az ázsiai ország bőven lekörözi az e tekintetben második helyen álló Magyarországot (23,3) és Japánt (22,2).
"Egy nagyon sokat idegeskedő társadalomról van szó, ahol az anyagi siker elérése óriási teherként nehezedik az emberek lelkére" - vélekedik Li Dong Vu pszichiáter, a dél-koreai elme- és idegkórtani társaság szóvivője. Hozzátette, az ország nagy árat fizet a gazdasági sikerességért, mind az iskolákban, mind pedig a munkahelyeken szinte elviselhetetlen az elvárt siker miatti nyomás.
2011-ben az egyik elitegyetemen négy hónap alatt négy diák és egy professzor lett öngyilkos - ez ráirányította a figyelmet arra, mennyire túlterheltek és feszültek a dél-koreai hallgatók és diákok, az egyetemi helyekért ugyanis komoly harc folyik. Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének.
A szöuli kormány igyekszik kezelni a problémát, s tett már néhány gyakorlati lépést a jelenség visszaszorítására: a metrók peronjaira például automata ajtókat szereltek fel, hogy senki ne tudjon a sínekre ugrani, illetve térfigyelő kamerákkal kezdték felszerelni a fővárosi hidakat, amelyeket szintén sokan keresnek fel azért, hogy véget vessenek életüknek. Az állam ezenkívül rajta tartja a szemét azokon az internetes oldalakon, amelyekről gyanítja, hogy végzetes tippeket adhatnak az elkeseredetteknek.
Márciusban a szöuli parlament elfogadott egy, az "életet tisztelő kultúra" erősítését célzó törvényt is, amely rendelkezik egyebek mellett arról, hogy végezzenek a témában nagyszabású nemzeti kutatást, legyen a nap 24 órájában hívható lelki segélyszolgálat, illetve hogy az öngyilkosságok megelőzése céljából hozzanak létre az ország több pontján a rászorulóknak segítségnyújtó központokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
