Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti...
Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti szégyenérzet, és a problémák ebből eredő elhallgatása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országok körében jelenleg Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági ráta.
A sztoicizmust, vagyis a szenvedések és megpróbáltatások közepette az állhatatosságot és a dolgok szenvedélymentes, bölcs tudomásulvételét hirdető dél-koreai társadalomban naponta ötvenen vetnek véget életüknek. A szöuli egészségügyi minisztérium szeptember elején közzétett jelentése szerint 100 ezer lakosra 33,8 öngyilkosság jut (2009-es adat), amivel az ázsiai ország bőven lekörözi az e tekintetben második helyen álló Magyarországot (23,3) és Japánt (22,2).
"Egy nagyon sokat idegeskedő társadalomról van szó, ahol az anyagi siker elérése óriási teherként nehezedik az emberek lelkére" - vélekedik Li Dong Vu pszichiáter, a dél-koreai elme- és idegkórtani társaság szóvivője. Hozzátette, az ország nagy árat fizet a gazdasági sikerességért, mind az iskolákban, mind pedig a munkahelyeken szinte elviselhetetlen az elvárt siker miatti nyomás.
2011-ben az egyik elitegyetemen négy hónap alatt négy diák és egy professzor lett öngyilkos - ez ráirányította a figyelmet arra, mennyire túlterheltek és feszültek a dél-koreai hallgatók és diákok, az egyetemi helyekért ugyanis komoly harc folyik. Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének.
A szöuli kormány igyekszik kezelni a problémát, s tett már néhány gyakorlati lépést a jelenség visszaszorítására: a metrók peronjaira például automata ajtókat szereltek fel, hogy senki ne tudjon a sínekre ugrani, illetve térfigyelő kamerákkal kezdték felszerelni a fővárosi hidakat, amelyeket szintén sokan keresnek fel azért, hogy véget vessenek életüknek. Az állam ezenkívül rajta tartja a szemét azokon az internetes oldalakon, amelyekről gyanítja, hogy végzetes tippeket adhatnak az elkeseredetteknek.
Márciusban a szöuli parlament elfogadott egy, az "életet tisztelő kultúra" erősítését célzó törvényt is, amely rendelkezik egyebek mellett arról, hogy végezzenek a témában nagyszabású nemzeti kutatást, legyen a nap 24 órájában hívható lelki segélyszolgálat, illetve hogy az öngyilkosságok megelőzése céljából hozzanak létre az ország több pontján a rászorulóknak segítségnyújtó központokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
