Hogyan kerülhetnek a világ legjobbjai közé a magyar egyetemek?

Várhatóan nemzeti tudományegyetemmé minősíti a kormány a Debreceni Egyetemet, amelynek a felsőoktatási stratégia...

  • Eduline
A Debreceni Egyetem főépülete. Nemzeti tudományegyetem lesz
Túry Gergely

Várhatóan nemzeti tudományegyetemmé minősíti a kormány a Debreceni Egyetemet, amelynek a felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ élvonalába tartozó egyetemek közé kellene kerülne - írja a dehir.hu. A felsőoktatási stratégiáról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

"A hazai tudományegyetemekkel együtt a Debreceni Egyetem is benne van a világ 20-30 ezer felsőoktatási intézménye közül az első ezerben. Ez jó eredménynek mondható, hiszen az amerikai, japán vagy éppen a brit egyetemek sokkal több pénzből gazdálkodnak" – mondta Varga Zsolt, a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának vezetője. A legfrissebb felsőoktatási világrangsorra négy magyar egyetem került fel - erről itt olvashattok.

Hozzátette: a jó tudományos eredményekhez megfelelő kutatási hátteret kell biztosítani, csak ezzel tudják a kívánt eredményeket elérni, a fiatal kutatókat itthon tartani, illetve a külföldre távozó kutatókat hazahívni. Korábban is itthon dolgozó kutatókat már sikerült visszacsábítaniuk, de olyan nagyhírű kutatót még nem sikerült idehoznunk, aki nem magyar, vagy nem innen ment el.

"Egy nemzetközi élvonalban lévő kutató finanszírozása a magyar költségvetési viszonyok között elképzelhetetlen összegű, csak tudományos projektek keretében lehet elérni, ilyen pályázatokban viszont már vannak sikereink. Ha felkerülünk a tudományos elit térképére nagyjából öt éven belül, akkor két-három húzónevet is ide tudunk hozni a Debreceni Egyetemre, akik az eredményeikkel aztán rá tudják irányítani a figyelmet az intézményre. Az ilyen kutatóknál többmillió forintos fizetésről, valamint több tízmilliós kutatási keretről van szó, havonta" – mondta Varga Zsolt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.