Várhatóan nemzeti tudományegyetemmé minősíti a kormány a Debreceni Egyetemet, amelynek a felsőoktatási stratégia...
Várhatóan nemzeti tudományegyetemmé minősíti a kormány a Debreceni Egyetemet, amelynek a felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ élvonalába tartozó egyetemek közé kellene kerülne - írja a dehir.hu. A felsőoktatási stratégiáról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
"A hazai tudományegyetemekkel együtt a Debreceni Egyetem is benne van a világ 20-30 ezer felsőoktatási intézménye közül az első ezerben. Ez jó eredménynek mondható, hiszen az amerikai, japán vagy éppen a brit egyetemek sokkal több pénzből gazdálkodnak" – mondta Varga Zsolt, a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának vezetője. A legfrissebb felsőoktatási világrangsorra négy magyar egyetem került fel - erről itt olvashattok.
Hozzátette: a jó tudományos eredményekhez megfelelő kutatási hátteret kell biztosítani, csak ezzel tudják a kívánt eredményeket elérni, a fiatal kutatókat itthon tartani, illetve a külföldre távozó kutatókat hazahívni. Korábban is itthon dolgozó kutatókat már sikerült visszacsábítaniuk, de olyan nagyhírű kutatót még nem sikerült idehoznunk, aki nem magyar, vagy nem innen ment el.
"Egy nemzetközi élvonalban lévő kutató finanszírozása a magyar költségvetési viszonyok között elképzelhetetlen összegű, csak tudományos projektek keretében lehet elérni, ilyen pályázatokban viszont már vannak sikereink. Ha felkerülünk a tudományos elit térképére nagyjából öt éven belül, akkor két-három húzónevet is ide tudunk hozni a Debreceni Egyetemre, akik az eredményeikkel aztán rá tudják irányítani a figyelmet az intézményre. Az ilyen kutatóknál többmillió forintos fizetésről, valamint több tízmilliós kutatási keretről van szó, havonta" – mondta Varga Zsolt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
