Csaló tanárok miatt csaptak össze a koszovói diákok a rendőrökkel

Mintegy harminc rendőr sérült meg azokban az összecsapásokban, amelyek köztük és a pristinai egyetem professzorainak állítólagos csalásai ellen tüntető diákok között robbantak ki pénteken Koszovóban.

  • MTI

A rendőrség szóvivője szerint a helyzet azután fajult el, hogy a diákok kövekkel dobálták meg és vörös festékkel öntötték le a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. 

A zavargásban egy rendőr fejsérülést szenvedett és többen lábukat, illetve kezüket törték. A történtekkel kapcsolatban 30 diákot vettek őrizetbe a hatóságok.

A tüntetéseket az váltotta ki, hogy a koszovói sajtóban megjelent hírek szerint a pristinai egyetem több professzora is az interneten létrehozott "álszaklapokban" jelentetett meg cikkeket azzal a céllal, hogy a valóságnál fontosabbnak tüntesse fel a tudomány terén elért eredményeit. Az ügyet nagy felháborodás kísérte Koszovóban, ahol kiterjedt a korrupció, és az oktatási rendszer hírhedten gyenge színvonalú és átpolitizált.

A parlamentben az ellenzék lemondásra szólította fel az egyetem vezető testületét, a kormány pedig azt javasolta, hogy vizsgálják meg az összes, 1990 óta megjelent tudományos cikket. A rendőrség és az ügyészség még nem tett lépéseket az ügyben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.