Csaló tanárok miatt csaptak össze a koszovói diákok a rendőrökkel

Mintegy harminc rendőr sérült meg azokban az összecsapásokban, amelyek köztük és a pristinai egyetem professzorainak állítólagos csalásai ellen tüntető diákok között robbantak ki pénteken Koszovóban.

  • MTI

A rendőrség szóvivője szerint a helyzet azután fajult el, hogy a diákok kövekkel dobálták meg és vörös festékkel öntötték le a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. 

A zavargásban egy rendőr fejsérülést szenvedett és többen lábukat, illetve kezüket törték. A történtekkel kapcsolatban 30 diákot vettek őrizetbe a hatóságok.

A tüntetéseket az váltotta ki, hogy a koszovói sajtóban megjelent hírek szerint a pristinai egyetem több professzora is az interneten létrehozott "álszaklapokban" jelentetett meg cikkeket azzal a céllal, hogy a valóságnál fontosabbnak tüntesse fel a tudomány terén elért eredményeit. Az ügyet nagy felháborodás kísérte Koszovóban, ahol kiterjedt a korrupció, és az oktatási rendszer hírhedten gyenge színvonalú és átpolitizált.

A parlamentben az ellenzék lemondásra szólította fel az egyetem vezető testületét, a kormány pedig azt javasolta, hogy vizsgálják meg az összes, 1990 óta megjelent tudományos cikket. A rendőrség és az ügyészség még nem tett lépéseket az ügyben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.