Plagizálhatott a Corvinus egyik dékánja az Átlátszó Oktatás szerint

Az Átlátszó Oktatás szerint legalább felét emelte át szó szerint az általa írt fejezeteinek Paprika Zita Döntéselmélet című könyvében egy másik szerző korábbi művéből. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja által írt könyvrészletet korábbi mentorának tankönyvéből másolta át, ahogy ezt egy belső vizsgálat is megállapította.

  • Eduline
stiller

Az Átlátszó Oktatás azt írja: Paprika Zita, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja 2002-ben és 2005-ben jelentette meg Döntéselmélet című könyvét, mely közel 600 oldalban kíván átfogó bemutatást nyújtani a címében jelzett témához.

A könyvben azonban legalább 75 oldal szinte teljesen megegyezik a téma 2010-ben elhunyt szaktekintélye, Kindler József 1991-es Fejezetek a döntéselméletből című könyvével. Paprika a könyv egyéb részeiben megfelelő módon hivatkozik, és egy, a könyv elején tett megjegyzésében hivatkozik arra, hogy a plágium alapjául szolgáló művet ismeri, azt felhasználta. A szövegtörzsben és az átvett ábrák esetén azonban nem jelzi, hogy egész bekezdések, fejezetek származnak Kindler tollából.

Az Átlátszó Oktatás hivatkozik egy áprilisi egyetemi ellenőrzésre, amelyben az áll: "a tényfeltáró munka alapján megállapítható, hogy Paprika könyvének 84. oldalig tartó részeiben, hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve, etc.), de lényegét tekintve szöveg-azonos a felhasznált irodalomként megjelölt forrással. A vonatkozó fejezetekben ugyanakkor határozottan nem azonosítható, hogy a Kindlertől (1-39. oldalig) származó egyes részek melyik szakirodalomként megjelölt forrásmunkából származnak továbbá milyen terjedelemben kerültek átvételre. Ugyan Paprika könyve elején az „egyes fejezetek szerzői” kezdetű résznél szerényen – csillagozva – megjegyzi, hogy „A problémamegoldás elmélete” és a „Döntéselméleti felfogásmódok, irányzatok” című fejezet „Kindler József kéziratának felhasználásával készült”, ugyanakkor ez tudományos szempontból nem tekinthető szabályszerű hivatkozásnak. Az a plágium gyanúját legalábbis felveti.”

A blog megkérdezte Paprika Zitát az esetről. Válaszában azt írta, "gondolom azt Ön sem tartja életszerűnek, hogy a Tanár úr egyetértése nélkül használtam fel korábbi közös munkánk részleteit, majd felkértem lektornak. Lektorként tökéletesen tisztában volt a két mű összefüggésével, és semmiféle aggály nem merült fel benne sem akkor, sem később.”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.