Corvinus: nekiment a budai karok dékánjainak az államtitkárság

Az államtitkárság szerint félrevezetik a hallgatókat a Budapesti Corvinus Egyetem budai karjainak dékánjai. „A hallgatók manipulálása a budai campus vezetői által nem intézményi, nem szakmai, hanem egyéni érdekeket szolgál, éppen ezért elfogadhatatlan” – írták.

  • eduline/mti
MTI

A felsőoktatási államtitkárság szerint szándékosan félrevezetik a hallgatókat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai campusának átalakítása ügyében. Szerintük a budai karok dékánjai valótlanságokat állítanak és az átalakítást a hallgatókra nézve is előnytelennek állítják be. Tüntetéshullámot váltott ki a Corvinus feldarabolásának terve

Felidézték, hogy az egyetem hallgatói önkormányzata augusztus 25-én küldött levelében arról tájékoztatta az államtitkárságot: elfogadja a Corvinus budai karainak kiválását, ha az általuk felsorolt garanciákat a fenntartó vállalja. Erre az államtitkárság válaszlevelében ígéretet tett, és a BCE hallgatóit minden felvetésük és kérésük kapcsán a mellékelt levélben tájékoztatta.

Az államtitkárság ezért megdöbbenve fogadta a BCE Budai Campus Hallgatói Önkormányzatának (hök) véleményváltoztatását és pénteki tiltakozó levelét, az abban foglaltakat pedig határozottan visszautasította.

Úgy vélik, hogy „a hallgatók folyamatos félretájékoztatása, manipulálása és nyomás alatt tartása a budai campus vezetői által nem intézményi, nem szakmai, hanem egyéni érdekeket szolgál, éppen ezért elfogadhatatlan”.

Közölték: nem igaz, hogy az átalakítás egy több évtizedes együttműködést rúg fel, hiszen a pesti és a budai karok között semmiféle gyakorlati együttműködés nem volt, amit a többi között a párhuzamosan működtetett képzések, nyelvi laborok és intézetek is bizonyítanak. Szintén nem igaz, hogy a budai campus megáll a saját lábán, hiszen a működését a pesti kampusz az utóbbi években évente 300 millió forinttal segítette - sorolták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.