Hatalmas változás jön? A kormány minden egyetemre kiterjesztené a Corvinus új működési modelljét

A Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni - erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt szombaton Pécsett.

  • eduline/mti
stiller

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Budapesti Corvinus Egyetemet 2019-től egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Országgyűlésben arról beszélt felelte: azért éppen a Közgáz működési formáját változtatják meg, mert ebből az egyetemből lehet a méreteinél fogva leginkább gyorsan nemzetközileg is elismert, magas színvonalú egyetemet kialakítani.

A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen. Ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya.

Palkovics László pedig szombaton a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: az a cél, hogy egy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.

Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. A döntés célja, hogy az egyetem nemzetközileg még magasabb színvonalú legyen és hosszú távon is piacképes diplomát adjon ki.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára elmondása szerint "azt, ami most a Corvinus Egyetemmel történik", legalább jogszabályi szinten szeretnék a többi felsőoktatási intézmény számára is biztosítani. Minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni és meg tudja valósítani azt a küldetést, amire hivatott - jelentette ki.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy átdolgozzák, frissítik a kollégiumfejlesztési programot, vannak teendők a tanulmányi ösztöndíj és a felsőoktatási bérek tekintetében. Szeretnék, ha utóbbiak közelednének a nemzetközi egyetemi felsőoktatás szintjéhez.

2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinuson, de létrehoznak egy új ösztöndíjat

Növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát az átalakuló Budapesti Corvinus Egyetemen, és számítanak a külföldi hallgatók számának emelkedésére is - a Népszava úgy tudja, többek között ez is elhangzott az intézmény dolgozói értekezletén.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.