Így kaphattok havi 250-220 ezer forintos ösztöndíjat - külföldi szakmai gyakorlat

Külföldi szakmai gyakorlat támogatására pályázhattok március 10-ig. A Campus Hungary program ösztöndíjának összege havonta 150-220 ezer forint - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János
Kik pályázhatnak?

Azok a főiskolások és egyetemisták, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, és van legalább két lezárt félévük (MA/MSc és a PhD hallgatók esetében ez nem feltétel). Pályázhatnak olyan, a doktori disszertáció előtt álló PhD hallgatók is, akik a pályázat leadásához képest legfeljebb két évvel korábban abszolváltak.

Középfokú szinten kell beszélnetek a megpályázott tevékenység munkanyelvét (ezt nyelvvizsgával kell igazolni). A pályázathoz szükség van a választott intézmény fogadólevelére, illetve a küldő tanszék jóváhagyására. A hazaérkezés után szakmai beszámolót kell készíteni, és le kell adni a fogadó intézmény igazolásait is.

Milyen intézményekben lehet a szakmai gyakorlatot teljesíteni?

Bármilyen külföldi intézménybe – vállalatokhoz, felsőoktatási intézménybe vagy kutatóintézetbe, múzeumba vagy levéltárba -, amelyet a küldő intézmény jóváhagyott.

Milyen hosszú lehet a szakmai gyakorlat?

4-21 hét. Az ösztöndíjat 2013. április 30. és 2014. augusztus 31. között kell felhasználni.

Mekkora az ösztöndíj összege?

Havi 150-220 ezer forint. Ha az AIESEC-en keresztül vesztek részt szakmai gyakorlaton, egyénileg bírálják el a támogatás összegét.

Campus Hungary ösztöndíjak

Rövid külföldi tanulmányút

3-6 hónapos külföldi részképzés

Meddig lehet pályázni?

A jelentkezési időszak február 10-től március 10-ig tart, a pályázatot a Campus Hungary oldalán nyújthatjátok be.

Mi alapján döntenek?

Az elbírálásnál a súlyozott féléves átlagot, a tudományos tevékenységet és a beadott munkatervet veszik figyelembe. Előnyt élveznek az OTDK-helyezettek, azok, akik műszaki vagy természettudományos területen tanulnak, illetve akik vállalják, hogy a szakmai gyakorlat alatt blogot és élménybeszámolót írnak, vagy hazatérésük után előadást tartanak. Előny az is, ha a szakmai gyakorlatot a küldő intézmény beszámítja az itthoni tanulmányokba.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.