Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Március 10-ig jelentkezhettek a Campus Hungary ösztöndíjprogramjaira: ma egy olyan pályázatot mutatunk be nektek, amellyel rövid külföldi tanulmányutat szervezhettek.

Kik pályázhatnak?
Azok az egyetemisták és főiskolások, akik hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek (PhD-hallgatók is jelentkezhettek, ha a pályázat beadásához képest legfeljebb két évvel korábban abszolváltak), legalább két lezárt félévük van (ez az MA/MSc- és a PhD-hallgatók esetében nem feltétel), az adott ország nyelvén legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznek, kaptak fogadólevelet a kiválasztott külföldi intézménytől, magyarországi egyetemük, főiskolájuk támogatja pályázatát, illetve az ösztöndíjszerződésben megadott szempontok alapján szakmai beszámolót készít.
Milyen intézményekbe lehet menni?
Bármely olyan külföldi intézménybe – például akkreditált felsőoktatási intézménybe, kutatóintézetbe, múzeumba vagy levéltárba -, amelyet az egyetemetek jóváhagyott.
Milyen hosszú lehet a tanulmányút?
Legalább három nap, legfeljebb hat hét. Fontos, hogy 2013. április 30. és 2014. augusztus 31. között kell utazni.
Mennyivel támogatják a sikeresen pályázókat?
75 000-250 000 forinttal.
Meddig lehet pályázni?
A jelentkezési időszak február 10-től március 10-ig tart, a pályázatotokat a Campus Hungary oldalán nyújthatjátok be.
Mi alapján döntenek?
A súlyozott féléves átlag, a tudományos tevékenység és a leadott munkaterv alapján. Előnyben részesítik azokat, akik helyezést értek el az OTDK-n, műszaki vagy természettudományi szakon tanulnak, akik vállalják, hogy tevékenységükről élménybeszámolót készítenek, blogot írnak, vagy hazaérkezésük után előadást tartanak, illetve akiknek a tanulmányútja konkrét kutatási eredménnyel, publikációval jár.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.