Szoros kapcsolat van az akadémiai és a demokratikus szabadság között, a különböző nézetektől és politikai szándékoktól függetlenül nem megengedhető, hogy "túszul ejtsenek" egy egyetemet az Európai Unió egyik tagállamában - jelentette ki Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora kedden egy, az intézmény jövőjével foglalkozó rendezvényen az Európai Parlament brüsszeli épületében.
Az ülés témája a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása volt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a CEU-t.
Ezzel kapcsolatban Ignatieff hangsúlyozta, a magyar alaptörvény ugyan garantálja az akadémiai szabadságot, a módosítást mégis rohamléptekkel fogadták el, mindenféle egyeztetés vagy figyelmeztetés nélkül.
Leszögezte, akármi is történik, a CEU semmiképpen nem fog bezárni, az intézmény léte nincs veszélyben, azonban mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az egyetem Budapesten működhessen tovább.
Mint mondta, világszerte eddig 650 egyetem és 24 Nobel-díjas tudós biztosította támogatásáról a CEU-t, számukra azonban a magyar társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi felsőoktatási intézmények támogatása a legfontosabb. Hozzátette, utóbbiak számára világos, hogy a harc nem csak a Közép-európai Egyetemről, hanem az összes többi tudományos intézményről is szól.
A lex CEU-val kapcsolatos írásainkat itt találjátok.
Kiemelte, nem liberális, hanem demokratikus intézményről van szó, illetve rámutatott, hogy az egyetem nem politikai szervezet, semmiféle fenyegetést nem jelent a kormányra, a módosított törvény mégis teljesíthetetlennek látszó feltételeket támaszt.
A rektor elmondta, bár szükség van Európa támogatására, nem azért van Brüsszelben, hogy megmondja, mit kell tenni, pusztán rá akar mutatni, hogy mi forog kockán, márpedig az ügy alapvető fontosságú az európai értékek szempontjából.
Hangsúlyozta, az egyetemeknek fontos feladata a társadalom szolgálata, és ők pusztán továbbra is ezt szeretnék tenni. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff.
A rendezvényen Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető, a liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt, Sabine Verheyen néppárti képviselő, Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője és Philippe Lamberts, a zöld frakció társelnöke is részt vett.
Verhofstadt azon véleményének adott hangot, hogy fontos kiállni az ügy mellett, nyomást kell gyakorolni a magyar hatóságokra, ugyanis veszélybe került az egyik vezető európai egyetem működése. Szerinte jól jelzi a kérdés fontosságát, hogy világszerte tiltakoztak a törvénymódosítás ellen és tízezrek tüntettek Magyarországon.
Sabine Verheyen elmondta, az Európai Néppárt szorosan figyelemmel követi az eseményeket, az oktatás és a kutatás szabadsága pedig nem alku tárgya.
Michael Ignatieff délután Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztossal is tárgyalni fog.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
