CEU-rektor Brüsszelben: egységes európai kiállásra van szükség

Szoros kapcsolat van az akadémiai és a demokratikus szabadság között, a különböző nézetektől és politikai szándékoktól függetlenül nem megengedhető, hogy "túszul ejtsenek" egy egyetemet az Európai Unió egyik tagállamában - jelentette ki Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora kedden egy, az intézmény jövőjével foglalkozó rendezvényen az Európai Parlament brüsszeli épületében.

  • MTI
Reviczky Zsolt

Az ülés témája a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása volt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a CEU-t.

Ezzel kapcsolatban Ignatieff hangsúlyozta, a magyar alaptörvény ugyan garantálja az akadémiai szabadságot, a módosítást mégis rohamléptekkel fogadták el, mindenféle egyeztetés vagy figyelmeztetés nélkül.

Leszögezte, akármi is történik, a CEU semmiképpen nem fog bezárni, az intézmény léte nincs veszélyben, azonban mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az egyetem Budapesten működhessen tovább.

Mint mondta, világszerte eddig 650 egyetem és 24 Nobel-díjas tudós biztosította támogatásáról a CEU-t, számukra azonban a magyar társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi felsőoktatási intézmények támogatása a legfontosabb. Hozzátette, utóbbiak számára világos, hogy a harc nem csak a Közép-európai Egyetemről, hanem az összes többi tudományos intézményről is szól.

A lex CEU-val kapcsolatos írásainkat itt találjátok.

Kiemelte, nem liberális, hanem demokratikus intézményről van szó, illetve rámutatott, hogy az egyetem nem politikai szervezet, semmiféle fenyegetést nem jelent a kormányra, a módosított törvény mégis teljesíthetetlennek látszó feltételeket támaszt.

A rektor elmondta, bár szükség van Európa támogatására, nem azért van Brüsszelben, hogy megmondja, mit kell tenni, pusztán rá akar mutatni, hogy mi forog kockán, márpedig az ügy alapvető fontosságú az európai értékek szempontjából.

Hangsúlyozta, az egyetemeknek fontos feladata a társadalom szolgálata, és ők pusztán továbbra is ezt szeretnék tenni. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff.

A rendezvényen Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető, a liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt, Sabine Verheyen néppárti képviselő, Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője és Philippe Lamberts, a zöld frakció társelnöke is részt vett.

Verhofstadt azon véleményének adott hangot, hogy fontos kiállni az ügy mellett, nyomást kell gyakorolni a magyar hatóságokra, ugyanis veszélybe került az egyik vezető európai egyetem működése. Szerinte jól jelzi a kérdés fontosságát, hogy világszerte tiltakoztak a törvénymódosítás ellen és tízezrek tüntettek Magyarországon.

Sabine Verheyen elmondta, az Európai Néppárt szorosan figyelemmel követi az eseményeket, az oktatás és a kutatás szabadsága pedig nem alku tárgya.

Michael Ignatieff délután Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztossal is tárgyalni fog.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.