Szoros kapcsolat van az akadémiai és a demokratikus szabadság között, a különböző nézetektől és politikai szándékoktól függetlenül nem megengedhető, hogy "túszul ejtsenek" egy egyetemet az Európai Unió egyik tagállamában - jelentette ki Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora kedden egy, az intézmény jövőjével foglalkozó rendezvényen az Európai Parlament brüsszeli épületében.
Az ülés témája a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása volt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a CEU-t.
Ezzel kapcsolatban Ignatieff hangsúlyozta, a magyar alaptörvény ugyan garantálja az akadémiai szabadságot, a módosítást mégis rohamléptekkel fogadták el, mindenféle egyeztetés vagy figyelmeztetés nélkül.
Leszögezte, akármi is történik, a CEU semmiképpen nem fog bezárni, az intézmény léte nincs veszélyben, azonban mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az egyetem Budapesten működhessen tovább.
Mint mondta, világszerte eddig 650 egyetem és 24 Nobel-díjas tudós biztosította támogatásáról a CEU-t, számukra azonban a magyar társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi felsőoktatási intézmények támogatása a legfontosabb. Hozzátette, utóbbiak számára világos, hogy a harc nem csak a Közép-európai Egyetemről, hanem az összes többi tudományos intézményről is szól.
A lex CEU-val kapcsolatos írásainkat itt találjátok.
Kiemelte, nem liberális, hanem demokratikus intézményről van szó, illetve rámutatott, hogy az egyetem nem politikai szervezet, semmiféle fenyegetést nem jelent a kormányra, a módosított törvény mégis teljesíthetetlennek látszó feltételeket támaszt.
A rektor elmondta, bár szükség van Európa támogatására, nem azért van Brüsszelben, hogy megmondja, mit kell tenni, pusztán rá akar mutatni, hogy mi forog kockán, márpedig az ügy alapvető fontosságú az európai értékek szempontjából.
Hangsúlyozta, az egyetemeknek fontos feladata a társadalom szolgálata, és ők pusztán továbbra is ezt szeretnék tenni. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff.
A rendezvényen Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető, a liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt, Sabine Verheyen néppárti képviselő, Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője és Philippe Lamberts, a zöld frakció társelnöke is részt vett.
Verhofstadt azon véleményének adott hangot, hogy fontos kiállni az ügy mellett, nyomást kell gyakorolni a magyar hatóságokra, ugyanis veszélybe került az egyik vezető európai egyetem működése. Szerinte jól jelzi a kérdés fontosságát, hogy világszerte tiltakoztak a törvénymódosítás ellen és tízezrek tüntettek Magyarországon.
Sabine Verheyen elmondta, az Európai Néppárt szorosan figyelemmel követi az eseményeket, az oktatás és a kutatás szabadsága pedig nem alku tárgya.
Michael Ignatieff délután Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztossal is tárgyalni fog.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
