A kormány új törvénytervezetében nem említik név szerint a Közép-európai Egyetemet (CEU), de nyilvánvalóan rá vonatkozik, az intézmény rektora meg is kongatta a vészharangot a hallgatókhoz, tanárokhoz írt levelében - írja a hvg.hu.
Indul a támadás a CEU ellen? Szigorítja a szabályokat a kormány
Több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Jelezték: szigorítják a törvényeket és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést. Tájékoztatásuk szerint az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus.
Az előterjesztés szövegében és szűkszavú indoklásában egy szó sem esik az amerikai alapítású Közép-európai Egyetemről (CEU), de nyilvánvaló, hogy főleg rá vonatkozik. Ezt így értelmezi a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff is abban az intézmény tanárainak, hallgatóinak és volt hallgatóinak írt – hvg.hu által is látott - levélben, amelyben a tervezetről úgy ír, hogy az az egyetem létét veszélyezteti.
Ignatieff azt írja, mester- és doktori programjaikat a magyar hatóságok épp úgy akkreditálták, mint New York államéi. A rektor levelében azt kéri az egyetem dolgozóitól, hallgatóitól és barátaitól, hogy itthon és külföldön politikai, tudományos, egyetemi körökben vessék latba minden befolyásukat, hogy a törvénytervezetbe foglalt szándékok ne valósulhassanak meg. A rektor szerdára egyetemi fórumot is összehívott, ahol a téma az lesz, hogyan védje meg szabadságát az intézmény.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
