Magyar oktató kapta a CEU díját

Először nyerte el magyar oktató a Közép-európai Egyetem által alapított, a bölcsészet- és társadalomtudományok kiváló oktatásáért járó európai díjat. Baár Mónika, a gröningeni egyetem adjunktusa az intézmény 24. tanévnyitó ünnepségén vehette át az elismerést.

  • Eduline
Wikipedia

A bölcsészet- és társadalomtudományok kiváló oktatásáért járó európai díjat 2012-ben hozta létre a Közép-európai Egyetem (Central European University), idén először pedig egy magyar oktató, a hollandiai University of Groningen adjunktusa vehette át a díjat. Baár Mónika, aki 1995-ben, az elsők között végzett a CEU történelem mesterszakán, majd később az Oxfordon doktorált, újító, illetve a kritikus gondolkodásra nevelő oktatási módszereivel érdemelte ki az elismerést.

Baár a hollandiai intézményben 2009 óta tanít, modern történelmet és kultúrtörténetet: elsősorban Közép-Kelet-Európa a szakterülete. Már a második évben, minimális nyelvoktatással a háta mögött elkezdett holland nyelven is oktatni - sokszor a diákok voltak a tanárai. A különböző történelmi, politikai eseményeket zenei, filmes, színházi és irodalmi projekteken keresztül próbálja közelebb hozni a hallgatókhoz. 

Az adjunktus 2010 óta különböző kutatásokat végzett a fogyatékosság és az öregedés, a jótékonykodás/önkéntesség, illetve a látás történetével, a robotikával és a protézisekkel, valamint az ember és az állatok kapcsolatának történetével kapcsolatban. Baár a díjat John Shattucktól, a CEU elnökétől és rektorától vette át. Először kapta nő a matematikusok Nobel-díját: erről itt olvashattok.

Liviu Matei, az egyetem pro-rektora - és a díj megalapításának kezdeményezője - az átadás előtt azt mondta: az utóbbi tizenöt évben jelentős átalakult a felsőoktatás Európában, a növekedés és a nemzetközivé válás során viszont háttérbe szorult maga a tanítás. "Pedig az egyetem elsődleges célja a tudás átadása a hallgatóknak" - tette hozzá. A díjazottak munkája szerinte azt bizonyítja, hogy a kutatásban megnyilvánuló kiválóság és a magas színvonalú oktatás kéz a kézben jár.

A bölcsészet- és társadalomtudományok kiváló oktatásáért járó európai díjat az egyetem Oktatási és Tanulási Központja (Center for Teaching and Learning) felügyeli, nyertesét pedig pályázat útján választják ki. Matei elmondta: idén nyolc országból jelentkeztek egyetemi oktatók, a nemzetközi bizottság pedig egyhangúlag Baár Mónikát választotta.

A díjat 2012 óta adják át a CEU-n: akkor Eleanor Denny, az írországi Trinity College közgazdasági tanszékének adjunktusa, egy évvel később pedig Matthew Braham, a németországi bayreuth-i egyetem professzora nyerte el. Négy magyar egyetem a világ legjobbjai között: összefoglalónkat a legújabb felsőoktatási rangsorról itt találjátok.

Az 1991-ben alapított magánegyetem 24., 2014/2015-ös évnyitó ünnepségen a rektor és elnök, John Shattuck elmondta: több mint 35 ezer jelentkező közül választották ki az új diákokat, akik 87 országból érkeztek.

A tanévnyitón Dorothee Bohle, a politikai tudományok tanszék professzora, aki - Greskovits Béla és Davide Torsello mellett - a kiváló kutatásért járó díjat vehette át, elmondta: az egyetemen az a céljuk, hogy társadalmilag elkötelezett kutatókat képezzenek, akiknek az eladott példányszámokon túlmutató céljaik vannak. 

Az ünnepségen az oktatók nevében Fodor Éva, a társadalmi nemek tanulmánya tanszék docense köszöntette a gólyákat, és beszédet mondott egy visszatérő, illetve egy elsőéves hallgató is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.