Brit professzorok bojkottálnák Izraelt: JK Rowling nem örül

Több mint 300 brit akadémikus fenyegeti bojkottal az izraeli egyetemeket, mert szerintük az ország sérti a palesztinok jogait. JK Rowling azonban inkább kulturális hidakat emelne a két ország között.

  • Eduline
AFP / Gali Tibon

Több tucat nagy-britanniai egyetemről 343 professzor és előadó írta alá azt az egész oldalas hirdetést, ami a keddi Guardianben jelent meg. A tudósok ebben kilátásba helyezik, hogy a jövőben nem tesznek eleget izraeli egyetemek meghívásának, és minden általuk szervezett eseményt is bojkottálnak.

Mint írják, az ok a „palesztin föld illegális izraeli megszállása, és az elviselhetetlen emberi jogsértések”. Az egyik aláíró, Jonathan Rosenhead professzor szerint az izraeli egyetemek részt vállaltak a nemzetközi jogsértések elkövetésében, és a palesztinok elnyomásában, bár ezt nem fejtette ki bővebben.

A mostani felhívás egy héttel azután érkezett, hogy több akadémikus és író – köztük JK Rowling - tettek közös nyilatkozatot, melyben elítélték a már-már menetrendszerű Izrael ellenes bojkottokat. Mint írták, nem a kulturális elzártság fogja megoldani a közel-keleti problémákat, hanem épp ellenkezőleg, az segíthet, ha hidakat építenek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.