Brit professzorok bojkottálnák Izraelt: JK Rowling nem örül

Több mint 300 brit akadémikus fenyegeti bojkottal az izraeli egyetemeket, mert szerintük az ország sérti a palesztinok jogait. JK Rowling azonban inkább kulturális hidakat emelne a két ország között.

  • Eduline
AFP / Gali Tibon

Több tucat nagy-britanniai egyetemről 343 professzor és előadó írta alá azt az egész oldalas hirdetést, ami a keddi Guardianben jelent meg. A tudósok ebben kilátásba helyezik, hogy a jövőben nem tesznek eleget izraeli egyetemek meghívásának, és minden általuk szervezett eseményt is bojkottálnak.

Mint írják, az ok a „palesztin föld illegális izraeli megszállása, és az elviselhetetlen emberi jogsértések”. Az egyik aláíró, Jonathan Rosenhead professzor szerint az izraeli egyetemek részt vállaltak a nemzetközi jogsértések elkövetésében, és a palesztinok elnyomásában, bár ezt nem fejtette ki bővebben.

A mostani felhívás egy héttel azután érkezett, hogy több akadémikus és író – köztük JK Rowling - tettek közös nyilatkozatot, melyben elítélték a már-már menetrendszerű Izrael ellenes bojkottokat. Mint írták, nem a kulturális elzártság fogja megoldani a közel-keleti problémákat, hanem épp ellenkezőleg, az segíthet, ha hidakat építenek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.