Betiltaná a koedukált kollégiumokat a török kormány

A török kormánynak fel kell lépnie annak megakadályozására, hogy fiúk és lányok koedukált kollégiumokban lakjanak...

  • MTI

A török kormánynak fel kell lépnie annak megakadályozására, hogy fiúk és lányok koedukált kollégiumokban lakjanak együtt - közölte Recep Tayyip Erdogan kormányfő kedden, heves bírálatokat kiváltva.

"Nem világos, hogy mi folyik ezeken a helyeken. (A fiúk és lányok) vegyülnek, bármi történhet. Konzervatív demokratikus kormányként közbe kell lépnünk" - fogalmazott Erdogan a kormánypárt egy tanácskozásán. Azt is leszögezte: nem csak az állami kollégiumokban, hanem magánlakásokban sem elfogadható, hogy fiúk és lányok - diákok - egy fedél alatt éljenek. 

"A szomszédjaik elítélik őket. A tartományokkal és a biztonsági intézményekkel értékeljük az információkat, és intézkedni fogunk" - közölte a kormányfő. Erdogan szerint ez amúgy nem tekinthető a magánszférába való beavatkozásnak, mivel az állam feladata, hogy lépjen ilyen kérdésekben. 

A török sajtó hétfőn számolt be először arról, hogy Erdogan kikelt a koedukált diákszállások ellen egy zárt ajtók mögötti rendezvényen, ami heves vitát váltott ki a muszlim többségű, de közel egy évszázada szekuláris országban. 

Az iszlamista, konzervatív kormányzó párt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) bírálói szerint a miniszterelnöki nyilatkozat annak az újabb jele, hogy a párt Törökország "iszlamizálásán" mesterkedik. Nemrég azért is bírálták a pártot, mert jelképes lépésként eltörölte a muzulmán fejkendő közintézményekben való viselésének tilalmát.

A kormányfő kijelentését sokan bírálták az interneten és közösségi oldalakon, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a világi Köztársasági Néppárt (CHP) magyarázatot követelt Erdogantól. "Azt is felügyelni szándékozik, hogy hogyan öltözködnek a diákok, ahogy az iráni erkölcsrendőrség teszi?" - kérdezte a párt egyik képviselője.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.