Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A török kormánynak fel kell lépnie annak megakadályozására, hogy fiúk és lányok koedukált kollégiumokban lakjanak...

A török kormánynak fel kell lépnie annak megakadályozására, hogy fiúk és lányok koedukált kollégiumokban lakjanak együtt - közölte Recep Tayyip Erdogan kormányfő kedden, heves bírálatokat kiváltva.
"Nem világos, hogy mi folyik ezeken a helyeken. (A fiúk és lányok) vegyülnek, bármi történhet. Konzervatív demokratikus kormányként közbe kell lépnünk" - fogalmazott Erdogan a kormánypárt egy tanácskozásán. Azt is leszögezte: nem csak az állami kollégiumokban, hanem magánlakásokban sem elfogadható, hogy fiúk és lányok - diákok - egy fedél alatt éljenek.
"A szomszédjaik elítélik őket. A tartományokkal és a biztonsági intézményekkel értékeljük az információkat, és intézkedni fogunk" - közölte a kormányfő. Erdogan szerint ez amúgy nem tekinthető a magánszférába való beavatkozásnak, mivel az állam feladata, hogy lépjen ilyen kérdésekben.
A török sajtó hétfőn számolt be először arról, hogy Erdogan kikelt a koedukált diákszállások ellen egy zárt ajtók mögötti rendezvényen, ami heves vitát váltott ki a muszlim többségű, de közel egy évszázada szekuláris országban.
Az iszlamista, konzervatív kormányzó párt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) bírálói szerint a miniszterelnöki nyilatkozat annak az újabb jele, hogy a párt Törökország "iszlamizálásán" mesterkedik. Nemrég azért is bírálták a pártot, mert jelképes lépésként eltörölte a muzulmán fejkendő közintézményekben való viselésének tilalmát.
A kormányfő kijelentését sokan bírálták az interneten és közösségi oldalakon, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a világi Köztársasági Néppárt (CHP) magyarázatot követelt Erdogantól. "Azt is felügyelni szándékozik, hogy hogyan öltözködnek a diákok, ahogy az iráni erkölcsrendőrség teszi?" - kérdezte a párt egyik képviselője.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.