Beperelte egy hallgatónő az oktatóját, mert kiemelten bánt vele

Az oktató bizonyos esetekben külön csoportba tette a nőket, mert állítása szerint jobb teljesítményt nyújtanak együtt. A szándék ezek szerint néha kevés, sőt, ártalmas is lehet.

  • Eduline
Flickr / Creative Commons / Argonne National Laboratory

Szegregáció miatt fordult a bírósághoz az University of Cincinnati egy hallgatónője, mert az egyik oktatója külön csoportokba rendezte a nőket és a férfiakat - írja a Campus Reform. Egy tanulmányra hivatkozott, miszerint a nők kimutathatóan jobb teljesítménnyel dolgoznak, ha nőtöbbségű csoportba kerülnek.

Casey Helmicki szerint az oktató szexista módszereket alkalmazott a tanítás során, már az első napon az oktatást vezető tanársegéd leválasztotta a férfiakkal kialakított csoportjától és nők közé helyezték át. Casey szerint demoralizáló, hogy nem tud más neműekkel együtt dolgozni a laborban. A fiatal nő kémiát és neurobiológiát tanul.

Itt a feketeleves: ezeken kellene változtatnia a tanároknak és a szülőknek

A szülők, a tanárok és a munkaadók hozzáállásának megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a lányok is képviseltetni tudják magukat a műszaki és a tudományos szakmák területén - derül ki az OECD friss, a 2012-es PISA-felmérés eredményeit feldolgozó tanulmányából.

Mikor számonkérte a foglalkozást vezető tanársegédtől a csoportbontás jellegét, azt a magyarázatot kapta, hogy a nőket azért helyezik át, mert bizonyítottan elnyomják őket a férfiak által dominált csoportok. Ha egy csoportba csak egy nő kerülne, akkor inkább átszervezik a csoportbontást, mert együttesen jobb teljesítményre lehetnek képesek. Tehát nem a nők teljes elszigeteléséről van szó, csak akkor alkalmazzák, ha egyedül maradna a férfiakkal, 2-3 nő maradhatott volna együtt a többiekkel.

Lényegében azzal védekezik az oktató, hogy az amúgy is férfitöbbségű laborokban a nők csoporton belüli érvényesülését akarta elérni.

A szándéktól függetlenül az egyetem és a hallgató is eljárást kezdeményezett, ugyanis a szegregáció tilalmába könnyen beleférhet az eset. Nem lennénk a bíró helyében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.