Beperelte az ELTE-t egy HÖK-ös pénzekre kíváncsi blogger

Pert indított az ÁJK HÖK Figyelő blog az ELTE ellen, hogy megtudja, pontosan mennyiből és hogyan gazdálkodik a helyi...

  • Eduline

Pert indított az ÁJK HÖK Figyelő blog az ELTE ellen, hogy megtudja, pontosan mennyiből és hogyan gazdálkodik a helyi hallgatói önkormányzat - közölte az Átlátszó.hu. A blog közérdekű adatigénylését korábban visszautasították.

A felperes blogger, G. Szabó Dániel azt szeretné megtudni, hogy mire költ az ELTE jogtudományi karának hallgatói önkormányzata évente 21 millió forintot. Korábbi bejegyzésük szerint ebből az összegből 7,7 millió forint a jutalomkeret részét képezi, amelynek elosztásáról a hallgatói önkormányzat elnöke lényegében egyedül dönt.

A blog szerint korábban már történtek lépések a HÖK gazdálkodásának átláthatóbbá tételére. Az egyik javaslat szerint csak olyan személy kaphatott volna pénzt a HÖK-től, aki beleegyezett volna abba, hogy a nevét, a juttatás indokát és az összeget a HÖK honlapján nyilvánosságra hozzák. A javaslatot leszavazták.

Ezután az ÁJK HÖK Figyelő közérdekű adatigénylést is beadott a HÖK-höz és az ELTE-hez, a kérést azonban elutasították. Hosszas levelezés után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását is kérték, amelyben a NAIH azt közölte, hogy a HÖK gazdálkodásának adatai közadatnak minősülnek, tehát azokat ki kell adni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.