Befejeződött a Debreceni Egyetem juhászképzése

Befejeződött az első egyetemi juhászkurzus Debrecenben, a tanfolyam résztvevői a három hónapos képzést követően csütörtökön adtak számot tudásukról a Debreceni Egyetemen.

  • MTI
Túry Gergely

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja elmondta: a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel közösen szervezett oktatás végén huszonegy gyakorló juhász kapta meg az oklevelét.

"Értelmes, érdeklődő emberek jelentkeztek az oktatásra, és a gyakorlatban új technológiákkal, tenyésztési eljárásokkal ismerkedtek meg" - tette hozzá a dékán. Megjegyezte: a képzés tapasztalatai alapján új juhtenyésztő bemutatótelepet hoznak létre az egyetemen.

Komlósi István elmondta, hogy az iskolapadba ismételten beülő juhászok, vállalkozók fajtaismeretet, szaporodásbiológiát, gyepgazdálkodást, tartástechnológiát és gazdálkodási ismereteket tanultak, és tájékozódtak a juhtenyésztés legfontosabb kérdéseiről.

A diákoktól kapott információk alapján felmérték, hol van tudáshiány az ágazatban, és a szövetséggel együttműködve jövőre újra meghirdetik a juhászkurzust. Ezen a héten Debrecenben és Hódmezővásárhelyen ötvenegyen tettek sikeres juhászvizsgát, előtte Kaposváron több mint tízen vizsgáztak, és rövidesen befejeződik a juhászképzés Szegeden is - tájékoztatott Komlósi István.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.