Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a...
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetüket.
A tárcavezető pénteken egy budapesti sajtótájékoztatón tért ki a felsőoktatásra. Kifejtette: az új rendszer legfontosabb követelménye, hogy a magyar adófizetők pénze, amelyet abba fektetnek, hogy a fiataloknak hasznos és erős diplomájuk legyen, valamint az abból következő haszon a fiatalok és egyúttal az ország javára is váljon.
Balog Zoltán azt mondta: örül annak, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni ezt az üzenetet, és bízik benne, hogy ezen az úton tovább fognak tudni menni. Balog Zoltán miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár novemberben jelentette be, hogy a szakorvosjelölteknek szóló Markusovszky- és a szakgyógyszerészjelölteknek szóló Than Károly-ösztöndíjprogram mellett a gyermekorvosjelöltek számára Méhes Károly-ösztöndíjprogramot hirdetnek.
A programban részt vevő szakorvos-, illetve szakgyógyszerészjelöltek havi nettó 100 ezer, a gyermekorvosjelöltek pedig havi nettó 200 ezer forintos támogatásban részesülnek, ha vállalják, hogy a program végeztével legalább annyi ideig ugyanott dolgoznak majd, mint ameddig a támogatást kapták, és nem fogadnak el hálapénzt.
Két hónap alatt a három ösztöndíjprogramra csaknem 640 érvényes pályázat érkezett. A programban rendelkezésre álló keretéből 522 rezidenst tudnak támogatni. "Az elvándorlás mértéke mindenképpen fokozódott" - hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ez a folyamat meg fog állni. Reményei szerint a jövőben csak olyan módon mennek majd külföldre a fiatalok, hogy kint szerzett tudásukat visszatérve Magyarországon hasznosítsák.
A felsőoktatás átalakításáról Balog Zoltán kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken aláírja azt a kormányhatározatot, amely a felsőoktatásba jövőre felvehető hallgatók minimális 55 ezres létszámáról szól. A miniszter hozzátette: szombaton várja a hallgatók képviselőit, hogy folytassák a tárgyalásokat.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
