Balog: az orvostanhallgatók kezdik megérteni a kormány üzenetét

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a...

  • MTI
Túry Gergely

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetüket.

A tárcavezető pénteken egy budapesti sajtótájékoztatón tért ki a felsőoktatásra. Kifejtette: az új rendszer legfontosabb követelménye, hogy a magyar adófizetők pénze, amelyet abba fektetnek, hogy a fiataloknak hasznos és erős diplomájuk legyen, valamint az abból következő haszon a fiatalok és egyúttal az ország javára is váljon. 

Balog Zoltán azt mondta: örül annak, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni ezt az üzenetet, és bízik benne, hogy ezen az úton tovább fognak tudni menni. Balog Zoltán miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár novemberben jelentette be, hogy a szakorvosjelölteknek szóló Markusovszky- és a szakgyógyszerészjelölteknek szóló Than Károly-ösztöndíjprogram mellett a gyermekorvosjelöltek számára Méhes Károly-ösztöndíjprogramot hirdetnek.

A programban részt vevő szakorvos-, illetve szakgyógyszerészjelöltek havi nettó 100 ezer, a gyermekorvosjelöltek pedig havi nettó 200 ezer forintos támogatásban részesülnek, ha vállalják, hogy a program végeztével legalább annyi ideig ugyanott dolgoznak majd, mint ameddig a támogatást kapták, és nem fogadnak el hálapénzt.

Két hónap alatt a három ösztöndíjprogramra csaknem 640 érvényes pályázat érkezett. A programban rendelkezésre álló keretéből 522 rezidenst tudnak támogatni. "Az elvándorlás mértéke mindenképpen fokozódott" - hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ez a folyamat meg fog állni. Reményei szerint a jövőben csak olyan módon mennek majd külföldre a fiatalok, hogy kint szerzett tudásukat visszatérve Magyarországon hasznosítsák.

A felsőoktatás átalakításáról Balog Zoltán kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken aláírja azt a kormányhatározatot, amely a felsőoktatásba jövőre felvehető hallgatók minimális 55 ezres létszámáról szól. A miniszter hozzátette: szombaton várja a hallgatók képviselőit, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.