Balog: 1500-2000 állami ösztöndíjas helyet kapnak a külföldi egyetemisták

Az emberi erőforrások minisztere szerint globalizálódik a világ felsőoktatása, és az a tudástőke, amelyet Magyarország...

  • MTI

Az emberi erőforrások minisztere szerint globalizálódik a világ felsőoktatása, és az a tudástőke, amelyet Magyarország nyújtani képes, felértékelődik a jövőben. Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésen kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a "méretgazdaságosság" szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, ugyanakkor bizonyos területeken "túlkapacitás" jellemzi.

Az a cél, hogy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely versenyképes, valódi minőségi oktatást nyújt és egyben fenntartható. Fontos, hogy a magyar felsőoktatásban is világosan jelenjenek meg az érték- és nemzetstratégiai szempontok - hangsúlyozta a tárca vezetője, aki a finanszírozás alapjaként a minőséget és a kiválóságot említette.

Nem szükséges és nem is kívánatos ugyanakkor a teljes földrajzi koncentráció - hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve, hogy a regionális felsőoktatási centrumok fenntartása és fennmaradása az egész ország érdeke. Azonban csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos "üzemméret" jelenik meg - derült ki a szavaiból.

A felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban irányokat vázoltak fel, a végleges változatot a kerekasztallal közösen alakítják ki - jelezte a tárca vezetője. A miniszter szólt arról is, hogy a rendezvényen brazil ösztöndíjprogramról szóló megállapodást írnak alá.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány közelmúltbeli döntése alapján 1500-2000 képzőhelyre külföldi hallgató érkezhet Magyarországra állami finanszírozási formában, és e célra plusz forrásokat biztosítanak. A délkelet-ázsiai országoknak várhatóan 300, Kínának 200, Törökországnak 100-150, Japánnak 100 hely juthat, Oroszországgal még tárgyalnak. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének, illetve ezek az államok hozzájárulnának a program finanszírozáshoz. A közeljövőben oktatási munkatervet írnak alá a kínai és az ukrán partnerekkel is - ismertette.

Szólt a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről is, felidézte a célját: azoknak, akik valóban a pedagóguspályára készülnek havi 25-75 ezer forintos juttatást biztosítanak. A folytonosság nagyon fontos erény a felsőoktatásban, az a feladat, hogy a folytonosságot és a szükséges változást összehangolják, és a közös munkába beleértendők a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is - fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte: ha visszatekint az elmúlt időszakra, amióta együtt dolgoznak, akkor azt látja, hogy a konfliktusok hatására olyan együttműködési formát sikerült kialakítani a Felsőoktatási Kerekasztal formájában, amelyben intenzív munka zajlik. A miniszter reményének adott hangot, hogy a kerekasztal közreműködésével még az idén a stratégiai döntések is megszületnek.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.