BME-rektor: nagyon nehéz helyzetben van az egyetem

Nagyon nehéz helyzetben van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), amely a nyolc felsőoktatási...

  • MTI
Pataky Zsolt

Nagyon nehéz helyzetben van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), amely a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos kiválósági támogatásból mindössze 5,7 százaléknyi összegben részesült - mondta Péceli Gábor, az intézmény rektora pénteken Budapesten.

A BME Számoljon velünk! - Kutatásfejlesztés és innováció a Műegyetemen 2013 elnevezésű rendezvényen a rektor rámutatott: a 2008-as szinthez képest egyetemük reálértéken a fenntartói finanszírozás 60 százalékát kapja csak meg. Ilyen körülmények között képtelenek lesznek produkálni 2014-ben azt, amit szeretnének szolgálatként felkínálni az országnak - fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a BME a kormányzati elvárásokat "nagy átalakítással" teljesítette, így fogadóképes, minőségelvű, hatékony, a korábbi hibákat elkerülni képes szervezeti keretek között tevékenykednek, ezért a működéshez és fejlesztéshez szükséges összes forrásnak rendelkezésre kell állnia.

Péceli Gábor hangsúlyozta: a Műegyetem jól teljesít, a felvételi átlagpontszámai tekintetében országos szinten második helyen állnak 418,1 ponttal a Színház- és Filmművészeti Egyetem 419 pontja mögött. Tavaly a felvételin elért pontszámok 70 százaléka feletti tartományából vettek fel hallgatókat - jegyezte meg.

Mint mondta, intézményi kihasználtságuk 94 százalékos a műszaki képzésben, ez a mutató az informatikai szakokon 92, a gazdaságiakon pedig 85 százalékon áll. Az ország teljes munkaidős oktatói és a minősített oktatói gárdájának 7 százaléka, főállású akadémikusainak pedig 20 százaléka dolgozik az intézményben - állapította meg.

Szólt arról, hogy a bejegyzett magyar tudományos művek tárában a legmagasabb átlagot a BME produkálta, egyebek mellett a biotechnológia terén is érdemes a BME-vel számolni, mert az ehhez kapcsolódó tudományágak itt együtt megtalálhatók.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.