Háromezer forintos órabérért dolgozott a HÖK elnöke a BME-n

Előfordult, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a Hallgatói Tanács HÖK elnöke nettó 3000 forintos órabérért dolgozott.

  • Eduline
Wikipédia

Az Építőmérnöki Kar Hallgatói Tanácsának elnöke augusztus közepétől körülbelül 580 óra munkáért 1.085.850, vagyis bő egymillió forintot kapott. Ez órabérre átszámítva nettó 1871 forintot jelent. Ha ez a jövedelme rendszeres lenne, kényelmesen bekerült volna a felső jövedelmi tizedbe – tehát Magyarország jövedelemmel rendelkező lakosságának legalább 90%-nál többet keres fajlagosan - írja az Átlátszó Oktatás.

Szúrópróbaszerűen megnézték néhány vezető HÖK-tisztségviselő beszámolóit is, hogy ők milyen juttatásokat kaptak. Az oktatási bizottsági elnök órabére 1218 forint volt, az alelnök és szociális bizottsági vezető pedig hatvan percenként 1515 forintos jutalmat kapott. Utóbbi érték is jelentős, 40 éve tanító pedagógusok keresnek ennyit - teszi hozzá az oldal.

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli saját fizetését a HÖK a SOTE orvosi karán

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli a közéleti ösztöndíjak összegét a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának hallgatói önkormányzata. A dékán arra kérte a HÖK-ösöket, gondolják át a döntést. Az Átlátszó Oktatás idéz abból a levélből, amelyet Hunyady László, az SE orvosi karának dékánja címzett a hallgatóknak. Ebben az áll hogy a HÖK Részönkormányzati Elnöksége 2/2018.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.