Háromezer forintos órabérért dolgozott a HÖK elnöke a BME-n

Előfordult, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a Hallgatói Tanács HÖK elnöke nettó 3000 forintos órabérért dolgozott.

  • Eduline
Wikipédia

Az Építőmérnöki Kar Hallgatói Tanácsának elnöke augusztus közepétől körülbelül 580 óra munkáért 1.085.850, vagyis bő egymillió forintot kapott. Ez órabérre átszámítva nettó 1871 forintot jelent. Ha ez a jövedelme rendszeres lenne, kényelmesen bekerült volna a felső jövedelmi tizedbe – tehát Magyarország jövedelemmel rendelkező lakosságának legalább 90%-nál többet keres fajlagosan - írja az Átlátszó Oktatás.

Szúrópróbaszerűen megnézték néhány vezető HÖK-tisztségviselő beszámolóit is, hogy ők milyen juttatásokat kaptak. Az oktatási bizottsági elnök órabére 1218 forint volt, az alelnök és szociális bizottsági vezető pedig hatvan percenként 1515 forintos jutalmat kapott. Utóbbi érték is jelentős, 40 éve tanító pedagógusok keresnek ennyit - teszi hozzá az oldal.

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli saját fizetését a HÖK a SOTE orvosi karán

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli a közéleti ösztöndíjak összegét a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának hallgatói önkormányzata. A dékán arra kérte a HÖK-ösöket, gondolják át a döntést. Az Átlátszó Oktatás idéz abból a levélből, amelyet Hunyady László, az SE orvosi karának dékánja címzett a hallgatóknak. Ebben az áll hogy a HÖK Részönkormányzati Elnöksége 2/2018.

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert

A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.