Háromezer forintos órabérért dolgozott a HÖK elnöke a BME-n

Előfordult, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a Hallgatói Tanács HÖK elnöke nettó 3000 forintos órabérért dolgozott.

  • Eduline
Wikipédia

Az Építőmérnöki Kar Hallgatói Tanácsának elnöke augusztus közepétől körülbelül 580 óra munkáért 1.085.850, vagyis bő egymillió forintot kapott. Ez órabérre átszámítva nettó 1871 forintot jelent. Ha ez a jövedelme rendszeres lenne, kényelmesen bekerült volna a felső jövedelmi tizedbe – tehát Magyarország jövedelemmel rendelkező lakosságának legalább 90%-nál többet keres fajlagosan - írja az Átlátszó Oktatás.

Szúrópróbaszerűen megnézték néhány vezető HÖK-tisztségviselő beszámolóit is, hogy ők milyen juttatásokat kaptak. Az oktatási bizottsági elnök órabére 1218 forint volt, az alelnök és szociális bizottsági vezető pedig hatvan percenként 1515 forintos jutalmat kapott. Utóbbi érték is jelentős, 40 éve tanító pedagógusok keresnek ennyit - teszi hozzá az oldal.

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli saját fizetését a HÖK a SOTE orvosi karán

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli a közéleti ösztöndíjak összegét a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának hallgatói önkormányzata. A dékán arra kérte a HÖK-ösöket, gondolják át a döntést. Az Átlátszó Oktatás idéz abból a levélből, amelyet Hunyady László, az SE orvosi karának dékánja címzett a hallgatóknak. Ebben az áll hogy a HÖK Részönkormányzati Elnöksége 2/2018.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.