Az oktatási miniszter is rápirított a marosvásárhelyi egyetemre

Reményét fejezte ki Daniel Funeriu román oktatási miniszter, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa...

  • MTI

Reményét fejezte ki Daniel Funeriu román oktatási miniszter, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa megtalálja azt a belső szervezési formát, amellyel tiszteletben tartja az új román oktatási törvényt.

A tárcavezető a Mediafax román hírügynökségnek nyilatkozott kedden annak kapcsán, hogy az egyetem román többségű szenátusa 2011-ben többször elutasította a magyar intézetek/főtanszékek megalapítását. 

Kifejtette, a 2011 elején hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) multikulturális jellegű, akárcsak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A miniszter szerint a marosvásárhelyi egyetemnek is ugyanúgy alkalmaznia kell a jogszabályt, mint a kolozsvárinak.

A jogszabály szerint magyar intézeteket kell létrehozni a multikulturális egyetemeken. A törvény három ilyen felsőoktatási intézményt nevez meg, a MOGYE-én kívül a BBTE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. Ez utóbbi kettőn tavaly megalakulhattak a magyar intézetek, amelyek nagyobb fokú önállóságot biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak.

A MOGYE román többségű szenátusa azonban kétszer elutasította a magyar intézetek megalapítását az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az oktatási minisztérium emiatt visszadobta az egyetem chartáját, és nem hagyta jóvá azt. A MOGYE így jelenleg érvényes egyetemi charta nélkül működik. A magyar oktatók döntő többsége tavaly év végén nem jelöltette magát az orvosi egyetem belső választásain, így tiltakozva a magyar intézetekkel kapcsolatos elutasító döntés ellen.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.