Reményét fejezte ki Daniel Funeriu román oktatási miniszter, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa...
Reményét fejezte ki Daniel Funeriu román oktatási miniszter, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa megtalálja azt a belső szervezési formát, amellyel tiszteletben tartja az új román oktatási törvényt.
A tárcavezető a Mediafax román hírügynökségnek nyilatkozott kedden annak kapcsán, hogy az egyetem román többségű szenátusa 2011-ben többször elutasította a magyar intézetek/főtanszékek megalapítását.
Kifejtette, a 2011 elején hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) multikulturális jellegű, akárcsak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A miniszter szerint a marosvásárhelyi egyetemnek is ugyanúgy alkalmaznia kell a jogszabályt, mint a kolozsvárinak.
A jogszabály szerint magyar intézeteket kell létrehozni a multikulturális egyetemeken. A törvény három ilyen felsőoktatási intézményt nevez meg, a MOGYE-én kívül a BBTE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. Ez utóbbi kettőn tavaly megalakulhattak a magyar intézetek, amelyek nagyobb fokú önállóságot biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak.
A MOGYE román többségű szenátusa azonban kétszer elutasította a magyar intézetek megalapítását az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az oktatási minisztérium emiatt visszadobta az egyetem chartáját, és nem hagyta jóvá azt. A MOGYE így jelenleg érvényes egyetemi charta nélkül működik. A magyar oktatók döntő többsége tavaly év végén nem jelöltette magát az orvosi egyetem belső választásain, így tiltakozva a magyar intézetekkel kapcsolatos elutasító döntés ellen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
