Az egyetemisták harmada komoly veszélyben van

Súlyproblémákkal küzd a magyar egyetemisták 35 százaléka: nem csak az elhízás, de az alultápláltság is jellemző a körükben - derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felméréséből.

  • MTI

 

AFP / Armin Weigel
Nemrég zárult le előadásokból és személyes tanácsadásból álló hároméves program, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítették az egyetemisták körében, és amelyben 5174 hallgató vett részt.

A program keretében végzett állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (BMI) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan alultápláltnak bizonyultak.

A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.

A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe.

A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. A résztvevő egyetemisták 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban a táplálékallergia (169-nél) és a szív- és érrendszeri megbetegedések (83-nál) fordultak elő.

A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, míg a táplálékallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél viszont nem volt ilyen különbség.

A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.

Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint gluténmentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.

A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak - írta közleményében az MDOSZ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.