Az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által kedden benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-európai Egyetem (CEU) működését Budapesten - írta a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában.
David Kostelancik közölte: magyarok ezreit oktatta és alkalmazta az egyetem, amely az Egyesült Államokban és Magyarországon is rendelkezik akkreditációval. "Elsőrangú felsőoktatási intézmény, kiváló hírnévnek örvend Magyarországon és szerte a világon, a tanszabadság fontos központja a térségben" - jellemezte az egyetemet.
A CEU az amerikai-magyar kapcsolatok sikertörténete, amely erős kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban - hangsúlyozta, hozzátéve: országa ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az egyetem működését vagy függetlenségét.
Tiltakozik a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ellen a Közép-európai Egyetem (CEU), közleményükben az áll: diszkriminatívnak tartják a jogszabályt, a javaslatban lévő változtatások ellehetetlenítenék az egyetem további működését Budapesten. „A CEU teljes mértékben a magyar jogszabályoknak megfelelően működik. A tervezett jogszabályt diszkriminatívnak tartjuk, mivel közvetlenül a CEU-t veszi célkeresztbe.A CEU-t vették célkeresztbe - tiltakozik az egyetem a törvénymódosítás ellen
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján a felsőoktatási törvény javasolt módosításáról azt mondta, a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezne.
Az államtitkár nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a CEU ellehetetlenítése-e a kormány célja, és jelezte: szerda este ülnek le tárgyalni az egyetem rektorával. Ugyanakkor azt elismerte Palkovics, hogy egy passzus tényleg csak a CEU-ra vonatkozik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
