Az EMMI szerint elegendő pénz jut a felsőoktatásra

"Nem igaz, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása a tavalyihoz képest 34 milliárd forinttal csökken.

  • Eduline

55 ezer támogatott hallgató: csak ígéretek vannak a finanszírozásról
MTI Fotó: Marjai János
"Nem igaz, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása a tavalyihoz képest 34 milliárd forinttal csökken. A kormány szándéka szerint további plusz 50 milliárd forint támogatást fog nyújtani" - írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken. Ebből 10 milliárd forint EU-s projektek önrészére, 27 milliárd PPP-konstrukciók kiváltására, 13 milliárd pedig szállítási tartozás rendezésére jut majd.

Ahogy korábban megírtuk, idén a tavalyi 158 milliárdról több lépésben 123,5 milliárdra csökkentették a felsőoktatásra fordított összeget. Azóta a támogatás növelésére csak utalások történtek, határozat még nem született sem a most ígért 50 milliárdról.

Az eredetileg a felsőoktatásra szánt összeg ugyanis a december elején közzétett 10 480 teljes és 46 330 részösztöndíjas hallgatóra volt szabva, a kormány azonban a tiltakozások hatására változtatott a tervén. December 19-én bejelentették, hogy 2013-ban legalább 55 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat teljes állami támogatással. A felsőoktatási átalakítások elleni tiltakozásokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Korábban Giró-Szász András kormányszóvivő legalább 24 milliárd, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig 20-30 milliárd forint többletforrásról beszélt, amelyből az 55 ezer elsőéves tanulmányait finanszíroznák.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.