"Nem igaz, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása a tavalyihoz képest 34 milliárd forinttal csökken.
Ahogy korábban megírtuk, idén a tavalyi 158 milliárdról több lépésben 123,5 milliárdra csökkentették a felsőoktatásra fordított összeget. Azóta a támogatás növelésére csak utalások történtek, határozat még nem született sem a most ígért 50 milliárdról.
Az eredetileg a felsőoktatásra szánt összeg ugyanis a december elején közzétett 10 480 teljes és 46 330 részösztöndíjas hallgatóra volt szabva, a kormány azonban a tiltakozások hatására változtatott a tervén. December 19-én bejelentették, hogy 2013-ban legalább 55 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat teljes állami támogatással. A felsőoktatási átalakítások elleni tiltakozásokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Korábban Giró-Szász András kormányszóvivő legalább 24 milliárd, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig 20-30 milliárd forint többletforrásról beszélt, amelyből az 55 ezer elsőéves tanulmányait finanszíroznák.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
