Autót épített magának az indiai hallgató

Bár totál mást tanul, de Prem Thakur Mumbai utcáiról beszerzett alkatrészekből 4 hónap alatt épített magának egy buggyt.

  • Eduline

Egy éve kezdte meg kereskedelmi tanulmányait a helyi egyetemen, de könnyen lehet, hogy szakmát kellene váltania a 19 éves Premnek. A fiú az apjától kapott évekkel korábban egy számítógépet, és mivel mindig is érdekelték az autók, így elkezdett csináld magad (DIY) videókat nézni.

Ez akkor fizetődött ki, mikor egy kiselejtezett sedan motorja került Premhez, aki a szabadidejében neki is fogott, hogy egy tisztességes négykerekű járművet alakítson belőle. Az alkatrészek javát Mumbai utcáról szerezte be, jó alkukészséggel. A munka 4 hónapig tartott, szemmel láthatóan megérte:

Prem az autó elkészülése óta kicsit másképp gondolkodik, legszívesebben autótervező lenne.

Furcsa focipályákat kaptak a nyomornegyed gyerekei - videó

Bangkok szegények lakta részén nem sok lehetőség van a biztonságos és egészséges személyiségfejlődésre. Ahol csak volt lehetőség, focipályát építettek, a gyerekek jövőjének szimbólumaként. Jótékonysági kezdeményezésként szabálytalan alakú focipályákat építettek Thaiföld fővárosának nyomornegyedében. A pályaépítés szimbóluma, hogy a gyerekek lássák meg ott is a kitörés és a változtatás lehetőségét, ahol a hagyományos szabályok szerint nem lehetne, így legyenek kreatívak az önmegvalósításban.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.