Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Első rész: Ausztria.
Az osztrák egyetemeken ingyenes az oktatás, szemeszterenként 17 eurót kell fizetnetek, ezzel az összeggel a hallgatói önkormányzat működéséhez járultok hozzá. Tandíjat alapképzésen csak a kilencedik félévtől, mesterszakon a hetedik félévtől számolnak fel. Tehát két szemesztert "csúszhattok" - az alapképzés ugyanakkor egy két féléves, illetve egy négy féléves részre oszlik, mindkettőt egy-egy félévvel hosszabbítjátok meg.
A Magyar Diákok Egyesületének összefoglalója szerint a tandíj az egyetemeken és a főiskolákon (Fachhochschule - ezekben az intézményekben néhány kivétellel már az első szemesztertől kell fizetni) félévenként egységesen 363,36 euró. A magániskolák ennek többszörösét is kérhetik. Ausztriában nincsen diákhitel, a magyarországit viszont akkor is igényelhetitek, ha külföldi felsőoktatási intézményben tanultok. A diákhitelről itt olvashattok részletesen.
Hogyan dől el, hogy bekerültök-e?
A képzések nagy része német nyelvű, legalább középfokú nyelvtudásra van szükségetek, ha Ausztriában szeretnétek továbbtanulni - a nyelvtudást a legtöbb esetben igazolni is kell érettségivel vagy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Felvételi vizsga a legtöbb egyetemen - például a bécsi orvosi és közgazdasági egyetemen, illetve az Universität Wien egyes szakjain - van, a középiskolai tanulmányi eredményeket általában nem veszik figyelembe. Fontos: az orvosi képzéseken a helyek 75 százaléka az osztrák érettségivel rendelkezőknek van fenntartva, így a külföldiekkel szemben magasabbak az elvárások.
Az osztrák egyetemeken az alapszakos tanulmányok nagy részének van egy kezdő fázisa, az úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase). Ez 3-4 tantárgyból áll, és minimum 15 kredites: amíg ezeket le nem teszitek, más tantárgyból sem jelentkezhettek vizsgára. Egyszer pótvizsgázhattok, ha ez sem sikerül, eltanácsolnak. Néhány év alatt duplájára nőtt az Ausztriában tanuló magyar diákok száma: erről itt olvashattok.
Munkavállalás és ösztöndíjak
A téli szemeszter október elejétől január végéig, a nyári szemeszter pedig március elejétől június végéig tart. Miután beköltöztetek, három napon belül kell jelentkeznetek a helyi önkormányzatnál, hogy lakcímkártyát szeretnétek készíttetni. Ha három hónapnál tovább maradtok Ausztriában, tartózkodási engedélyre van szükség. A biztosításért fizetni kell, azonban az alapszolgáltatásokat három évig ingyen kaphatjátok meg, ha kiváltjátok az európai biztosítási kártyát: ezt térítésmentesen tehetitek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.
Bécsben 600-800 euróból lehet kijönni havonta, ez az összeg tartalmazza a kollégium díját is, ami 200-300 euró. A kollégiumok különálló intézmények, így az egyetemtől függetlenül kell kérnetek a férőhelyet. Ha dolgozni szeretnétek, alkalmi munkát 5-6 eurós órabér alatt ne vállaljatok: az átlagbér 7-8 euró.
Szociális alapú támogatást csak akkor kaphattok, ha osztrák érettségitek van, vagy az egyik szülőtök Ausztriában dolgozik. A teljesítményalapú ösztöndíjra pályáznotok kell: feltétel minimum 30 kredit elvégzése szemeszterenként, illetve az, hogy az átlagotok 1,8 alatt legyen (Ausztriában a legjobb jegy az 1-es, a legrosszabb az 5-ös). További információt az ausztriai továbbtanulásról a Magyar Diákok Egyesületének honlapján találtok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
