Ausztriai egyetemek tandíj nélkül: így szerezhettek külföldi diplomát

Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Első rész: Ausztria.

  • Eduline
Filep István

Az osztrák egyetemeken ingyenes az oktatás, szemeszterenként 17 eurót kell fizetnetek, ezzel az összeggel a hallgatói önkormányzat működéséhez járultok hozzá. Tandíjat alapképzésen csak a kilencedik félévtől, mesterszakon a hetedik félévtől számolnak fel. Tehát két szemesztert "csúszhattok" - az alapképzés ugyanakkor egy két féléves, illetve egy négy féléves részre oszlik, mindkettőt egy-egy félévvel hosszabbítjátok meg.

A Magyar Diákok Egyesületének összefoglalója szerint a tandíj az egyetemeken és a főiskolákon (Fachhochschule - ezekben az intézményekben néhány kivétellel már az első szemesztertől kell fizetni) félévenként egységesen 363,36 euró. A magániskolák ennek többszörösét is kérhetik. Ausztriában nincsen diákhitel, a magyarországit viszont akkor is igényelhetitek, ha külföldi felsőoktatási intézményben tanultok. A diákhitelről itt olvashattok részletesen.

Hogyan dől el, hogy bekerültök-e?

A képzések nagy része német nyelvű, legalább középfokú nyelvtudásra van szükségetek, ha Ausztriában szeretnétek továbbtanulni - a nyelvtudást a legtöbb esetben igazolni is kell érettségivel vagy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Felvételi vizsga a legtöbb egyetemen - például a bécsi orvosi és közgazdasági egyetemen, illetve az Universität Wien egyes szakjain - van, a középiskolai tanulmányi eredményeket általában nem veszik figyelembe. Fontos: az orvosi képzéseken a helyek 75 százaléka az osztrák érettségivel rendelkezőknek van fenntartva, így a külföldiekkel szemben magasabbak az elvárások.

Az osztrák egyetemeken az alapszakos tanulmányok nagy részének van egy kezdő fázisa, az úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase). Ez 3-4 tantárgyból áll, és minimum 15 kredites: amíg ezeket le nem teszitek, más tantárgyból sem jelentkezhettek vizsgára. Egyszer pótvizsgázhattok, ha ez sem sikerül, eltanácsolnak. Néhány év alatt duplájára nőtt az Ausztriában tanuló magyar diákok száma: erről itt olvashattok.

Munkavállalás és ösztöndíjak

A téli szemeszter október elejétől január végéig, a nyári szemeszter pedig március elejétől június végéig tart. Miután beköltöztetek, három napon belül kell jelentkeznetek a helyi önkormányzatnál, hogy lakcímkártyát szeretnétek készíttetni. Ha három hónapnál tovább maradtok Ausztriában, tartózkodási engedélyre van szükség. A biztosításért fizetni kell, azonban az alapszolgáltatásokat három évig ingyen kaphatjátok meg, ha kiváltjátok az európai biztosítási kártyát: ezt térítésmentesen tehetitek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Bécsben 600-800 euróból lehet kijönni havonta, ez az összeg tartalmazza a kollégium díját is, ami 200-300 euró. A kollégiumok különálló intézmények, így az egyetemtől függetlenül kell kérnetek a férőhelyet. Ha dolgozni szeretnétek, alkalmi munkát 5-6 eurós órabér alatt ne vállaljatok: az átlagbér 7-8 euró.

Szociális alapú támogatást csak akkor kaphattok, ha osztrák érettségitek van, vagy az egyik szülőtök Ausztriában dolgozik. A teljesítményalapú ösztöndíjra pályáznotok kell: feltétel minimum 30 kredit elvégzése szemeszterenként, illetve az, hogy az átlagotok 1,8 alatt legyen (Ausztriában a legjobb jegy az 1-es, a legrosszabb az 5-ös). További információt az ausztriai továbbtanulásról a Magyar Diákok Egyesületének honlapján találtok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.