Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében.
Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében. A kezdeményezők saját megfogalmazásuk szerint "igazságos, hatékony és a világra nyitott oktatási rendszert" szeretnének, amely a korai gyermekkortól kezdve fejleszti a gyermekek tehetségét és segít gyengébb képességeik javításában.
Legfontosabb követeléseik között szerepel az évismétlés megszüntetése, az egyetemek költségvetési támogatásának megemelése, a napközi kínálatának kiépítése. Hét nap alatt százezer támogató aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a népi kezdeményezés követeléseivel.
Az ötletgazdája Hannes Androsch vállalkozó, volt szociáldemokrata politikus legelőször egy éve jelentette be a népi kezdeményezés tervét. A hosszúra nyúlt előkészítő kampány alatt Androschnek végül sikerült felsorakoztatnia maga mögött mindkét kormánypárthoz és az ellenzéki Zöldek környezetébe tartozó társadalmi szervezeteket egyaránt. A kezdeményezés sikere egyelőre kétséges.
Javítja az esélyeket, hogy - bár szinte az utolsó pillanatban - az egyetemi rektorok és a hallgatói önkormányzat is támogatásukról biztosították Androsch mozgalmát. A mintegy 200 ezer szavazati joggal rendelkező egyetemi hallgató mindegyike elektronikus levelet kap egyetemének rektori irodájától, amelyben arra buzdítják, hogy keresse fel a mozgalom internetes honlapját és ha egyetért a programpontokkal, akkor "éljen állampolgári jogával" és írja alá a petíciót. Noha a népi kezdeményezés kampánya gyakorlatilag a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját is bírálta, végül aláírását ígérte Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter is.
A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában, s az elmúlt években újra és újra napirendre került. Miután 2008-ban a legtöbb egyetemen eltörölték a felvételi vizsgákat és a tandíjat, tavaly tüntetésekhez vezetett a túlzsúfoltság és az, hogy a diákok az oktatás színvonalának csökkenését érezték. A nyitott osztrák egyetemi rendszerre terhet ró az is, hogy nagy számban iratkoznak be német fiatalok ausztriai képzésekre, különösen a Németországhoz közeli osztrák városokban. A tüntetések résztvevői, majd az egyetemek maguk is több költségvetési támogatást követeltek. Az egyetemek egy része részleges szelektáló vizsgákat vezetett be, s felmerült a tandíj visszaállítása is.
Az Androsch-féle kezdeményezés követelései között eredetileg szerepelt volna a középiskolai oktatás egységesítése is. Az "egységes iskola" fogalma szintén erősen megosztja a politikai nézeteket. Bevezetését Ausztriában az SPÖ évtizedek óta szorgalmazza, mert az szerinte elősegítené, hogy érvényesüljön az esélyegyenlőség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) ezzel szemben elutasítja és ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a gimnáziumi oktatási forma. Az egységesítés gondolata kellő támogatás hiánya miatt végül módosított formában, "teljesítmény szerint differenciált, magas színvonalú közös iskola" formájában került bele a szövegbe. A szavazati jog alsó korhatárával megegyezően minden tizenhatodik évét betöltött osztrák állampolgár támogathatja aláírásával a népi kezdeményezést.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
