Ausztria: megszüntetnék az évismétlést, több pénzt adnának az egyetemeknek

Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében.

  • MTI

Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében. A kezdeményezők saját megfogalmazásuk szerint "igazságos, hatékony és a világra nyitott oktatási rendszert" szeretnének, amely a korai gyermekkortól kezdve fejleszti a gyermekek tehetségét és segít gyengébb képességeik javításában.

Wikipedia

Legfontosabb követeléseik között szerepel az évismétlés megszüntetése, az egyetemek költségvetési támogatásának megemelése, a napközi kínálatának kiépítése. Hét nap alatt százezer támogató aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a népi kezdeményezés követeléseivel.

Az ötletgazdája Hannes Androsch vállalkozó, volt szociáldemokrata politikus legelőször egy éve jelentette be a népi kezdeményezés tervét. A hosszúra nyúlt előkészítő kampány alatt Androschnek végül sikerült felsorakoztatnia maga mögött mindkét kormánypárthoz és az ellenzéki Zöldek környezetébe tartozó társadalmi szervezeteket egyaránt. A kezdeményezés sikere egyelőre kétséges.

Javítja az esélyeket, hogy - bár szinte az utolsó pillanatban - az egyetemi rektorok és a hallgatói önkormányzat is támogatásukról biztosították Androsch mozgalmát. A mintegy 200 ezer szavazati joggal rendelkező egyetemi hallgató mindegyike elektronikus levelet kap egyetemének rektori irodájától, amelyben arra buzdítják, hogy keresse fel a mozgalom internetes honlapját és ha egyetért a programpontokkal, akkor "éljen állampolgári jogával" és írja alá a petíciót. Noha a népi kezdeményezés kampánya gyakorlatilag a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját is bírálta, végül aláírását ígérte Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter is.

A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában, s az elmúlt években újra és újra napirendre került. Miután 2008-ban a legtöbb egyetemen eltörölték a felvételi vizsgákat és a tandíjat, tavaly tüntetésekhez vezetett a túlzsúfoltság és az, hogy a diákok az oktatás színvonalának csökkenését érezték. A nyitott osztrák egyetemi rendszerre terhet ró az is, hogy nagy számban iratkoznak be német fiatalok ausztriai képzésekre, különösen a Németországhoz közeli osztrák városokban. A tüntetések résztvevői, majd az egyetemek maguk is több költségvetési támogatást követeltek. Az egyetemek egy része részleges szelektáló vizsgákat vezetett be, s felmerült a tandíj visszaállítása is.

Az Androsch-féle kezdeményezés követelései között eredetileg szerepelt volna a középiskolai oktatás egységesítése is. Az "egységes iskola" fogalma szintén erősen megosztja a politikai nézeteket. Bevezetését Ausztriában az SPÖ évtizedek óta szorgalmazza, mert az szerinte elősegítené, hogy érvényesüljön az esélyegyenlőség.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) ezzel szemben elutasítja és ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a gimnáziumi oktatási forma. Az egységesítés gondolata kellő támogatás hiánya miatt végül módosított formában, "teljesítmény szerint differenciált, magas színvonalú közös iskola" formájában került bele a szövegbe. A szavazati jog alsó korhatárával megegyezően minden tizenhatodik évét betöltött osztrák állampolgár támogathatja aláírásával a népi kezdeményezést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.