Ausztria: megszüntetnék az évismétlést, több pénzt adnának az egyetemeknek

Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében.

  • MTI

Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében. A kezdeményezők saját megfogalmazásuk szerint "igazságos, hatékony és a világra nyitott oktatási rendszert" szeretnének, amely a korai gyermekkortól kezdve fejleszti a gyermekek tehetségét és segít gyengébb képességeik javításában.

Wikipedia

Legfontosabb követeléseik között szerepel az évismétlés megszüntetése, az egyetemek költségvetési támogatásának megemelése, a napközi kínálatának kiépítése. Hét nap alatt százezer támogató aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a népi kezdeményezés követeléseivel.

Az ötletgazdája Hannes Androsch vállalkozó, volt szociáldemokrata politikus legelőször egy éve jelentette be a népi kezdeményezés tervét. A hosszúra nyúlt előkészítő kampány alatt Androschnek végül sikerült felsorakoztatnia maga mögött mindkét kormánypárthoz és az ellenzéki Zöldek környezetébe tartozó társadalmi szervezeteket egyaránt. A kezdeményezés sikere egyelőre kétséges.

Javítja az esélyeket, hogy - bár szinte az utolsó pillanatban - az egyetemi rektorok és a hallgatói önkormányzat is támogatásukról biztosították Androsch mozgalmát. A mintegy 200 ezer szavazati joggal rendelkező egyetemi hallgató mindegyike elektronikus levelet kap egyetemének rektori irodájától, amelyben arra buzdítják, hogy keresse fel a mozgalom internetes honlapját és ha egyetért a programpontokkal, akkor "éljen állampolgári jogával" és írja alá a petíciót. Noha a népi kezdeményezés kampánya gyakorlatilag a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját is bírálta, végül aláírását ígérte Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter is.

A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában, s az elmúlt években újra és újra napirendre került. Miután 2008-ban a legtöbb egyetemen eltörölték a felvételi vizsgákat és a tandíjat, tavaly tüntetésekhez vezetett a túlzsúfoltság és az, hogy a diákok az oktatás színvonalának csökkenését érezték. A nyitott osztrák egyetemi rendszerre terhet ró az is, hogy nagy számban iratkoznak be német fiatalok ausztriai képzésekre, különösen a Németországhoz közeli osztrák városokban. A tüntetések résztvevői, majd az egyetemek maguk is több költségvetési támogatást követeltek. Az egyetemek egy része részleges szelektáló vizsgákat vezetett be, s felmerült a tandíj visszaállítása is.

Az Androsch-féle kezdeményezés követelései között eredetileg szerepelt volna a középiskolai oktatás egységesítése is. Az "egységes iskola" fogalma szintén erősen megosztja a politikai nézeteket. Bevezetését Ausztriában az SPÖ évtizedek óta szorgalmazza, mert az szerinte elősegítené, hogy érvényesüljön az esélyegyenlőség.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) ezzel szemben elutasítja és ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a gimnáziumi oktatási forma. Az egységesítés gondolata kellő támogatás hiánya miatt végül módosított formában, "teljesítmény szerint differenciált, magas színvonalú közös iskola" formájában került bele a szövegbe. A szavazati jog alsó korhatárával megegyezően minden tizenhatodik évét betöltött osztrák állampolgár támogathatja aláírásával a népi kezdeményezést.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.