Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében.
Népi kezdeményezés indult csütörtökön Ausztriában az oktatás reformja érdekében. A kezdeményezők saját megfogalmazásuk szerint "igazságos, hatékony és a világra nyitott oktatási rendszert" szeretnének, amely a korai gyermekkortól kezdve fejleszti a gyermekek tehetségét és segít gyengébb képességeik javításában.

Legfontosabb követeléseik között szerepel az évismétlés megszüntetése, az egyetemek költségvetési támogatásának megemelése, a napközi kínálatának kiépítése. Hét nap alatt százezer támogató aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a népi kezdeményezés követeléseivel.
Az ötletgazdája Hannes Androsch vállalkozó, volt szociáldemokrata politikus legelőször egy éve jelentette be a népi kezdeményezés tervét. A hosszúra nyúlt előkészítő kampány alatt Androschnek végül sikerült felsorakoztatnia maga mögött mindkét kormánypárthoz és az ellenzéki Zöldek környezetébe tartozó társadalmi szervezeteket egyaránt. A kezdeményezés sikere egyelőre kétséges.
Javítja az esélyeket, hogy - bár szinte az utolsó pillanatban - az egyetemi rektorok és a hallgatói önkormányzat is támogatásukról biztosították Androsch mozgalmát. A mintegy 200 ezer szavazati joggal rendelkező egyetemi hallgató mindegyike elektronikus levelet kap egyetemének rektori irodájától, amelyben arra buzdítják, hogy keresse fel a mozgalom internetes honlapját és ha egyetért a programpontokkal, akkor "éljen állampolgári jogával" és írja alá a petíciót. Noha a népi kezdeményezés kampánya gyakorlatilag a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját is bírálta, végül aláírását ígérte Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter is.
A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában, s az elmúlt években újra és újra napirendre került. Miután 2008-ban a legtöbb egyetemen eltörölték a felvételi vizsgákat és a tandíjat, tavaly tüntetésekhez vezetett a túlzsúfoltság és az, hogy a diákok az oktatás színvonalának csökkenését érezték. A nyitott osztrák egyetemi rendszerre terhet ró az is, hogy nagy számban iratkoznak be német fiatalok ausztriai képzésekre, különösen a Németországhoz közeli osztrák városokban. A tüntetések résztvevői, majd az egyetemek maguk is több költségvetési támogatást követeltek. Az egyetemek egy része részleges szelektáló vizsgákat vezetett be, s felmerült a tandíj visszaállítása is.
Az Androsch-féle kezdeményezés követelései között eredetileg szerepelt volna a középiskolai oktatás egységesítése is. Az "egységes iskola" fogalma szintén erősen megosztja a politikai nézeteket. Bevezetését Ausztriában az SPÖ évtizedek óta szorgalmazza, mert az szerinte elősegítené, hogy érvényesüljön az esélyegyenlőség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) ezzel szemben elutasítja és ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a gimnáziumi oktatási forma. Az egységesítés gondolata kellő támogatás hiánya miatt végül módosított formában, "teljesítmény szerint differenciált, magas színvonalú közös iskola" formájában került bele a szövegbe. A szavazati jog alsó korhatárával megegyezően minden tizenhatodik évét betöltött osztrák állampolgár támogathatja aláírásával a népi kezdeményezést.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).