Átvételi eljárás: mit tehettek, ha egyetemet akartok váltani?

Nem vagytok megelégedve az egyetemmel, főiskolával, ahová felvettek, de nem akartok újra felvételizni sem? Itt van minden az átvételi eljárásról.

  • Eduline
Shutterstock

Milyen szakra jelentkezhettek át?

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint átjelentkezhettek akár a saját egyetemeteken, főiskolátokon belül, akár azon kívül olyan szakokra, amelyek ugyanahhoz a képzési területhez tartoznak, mint az eredeti szakotok. Emellett értelemszerűen csak az eredeti képzésetekkel megegyező, vagy annál alacsonyabb szintre jelentkezhettek, alapszakról mesterszakra nincs átjárás, ugyanakkor például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alapképzésről átjelentkezhettek osztatlan tanárképzésre is. Azt, hogy mely szakok milyen képzési területhez tartoznak, a Felvin nézhetitek meg.

Legkorábban mikor jelentkezhetek át?

Az átjelentkezéshez egyrészt hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznetek, tehát be kell iratkoznotok, másrészt sok esetben még ennél is többet kérnek a fogadó intézmények: általában valamennyi kredit elvégzése után lehet átjelentkezni. Ez azt jelenti, hogy jellemzően legalább két félévet le kell zárnotok azon az egyetemen, főiskolán, ahová eredetileg felvettek.

Kötelesek átvenni?

Nem, az átvételről az az intézmény dönt, ahová mennétek. Lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű kredit megszerzését, jó tanulmányi átlagot, vagy a felvételi kritériumok teljesítését, tehát adott felvételi pontszám elérését várják el az átjelentkezőktől.

A Budapesti Corvinus Egyetemen Gazdaságtudományi Karára például csak költségtérítéses helyre vesznek át hallgatókat, és tőlük is legalább 60 kredit megszerzését, valamint legalább 4,0-es tanulmányi átlagot kérnek, és azt, hogy a megcélzott szak felvételi pontszámának legalább 90 százalékát érjétek el, míg ugyanezen egyetem Közgazdaságtudományi Karán a kreditek és a felvételi pontszám mellett csak 3,0-es tanulmányi átlagot kérnek.

Emellett lehetnek a fogadó intézményben elvégzendő képzésre vonatkozóan is kitételeik, például hogy hány kreditet kell megszereznetek az adott egyetemen, főiskolán ahhoz, hogy diplomát kapjatok. Az Óbudai Egyetemen minimum a kreditek 40 százalékát kell az új intézményben megszereznetek, míg a Pécsi Tudományegyetemen két félévet és 30 kreditet teljesítenetek.

Az átjelentkezéssel tehát nem tarthatom meg az államis helyemet?

Valószínűleg nem, ha ugyanis a fogadó intézményben már betöltötték az állami ösztöndíjas helyeket, akkor nem tudnak ilyet biztosítani. Természetesen a képzés során szabadulnak fel államis helyek - amennyiben valaki nem teljesíti az állami ösztöndíj megtartásának feltételeit, átsorolják költségtérítésesre - ezeket azonban inkább a már eleve oda járó, jól teljesítő költségtérítéses hallgatókkal töltik fel. Azonban érdemes a fogadó intézménynél érdeklődni.

Milyen más megoldás van?

Az átvételi eljáráson kívül lehetséges út az is, hogy újra felvételiztek, majd kreditátviteli kérelemmel elismertetitek az előző képzéseteken megszerzett tantárgyaitokat. Ennek előnye, hogy nyugodtan jelentkezhettek más képzési területhez tartozó szakra is - bár ilyenkor nem fogják elfogadni az összes elvégzett tantárgyatokat - és nagyobb eséllyel szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Hátránya, hogy ismét végig kell csinálnotok a felvételi procedúrát, a jelentkezés és sok helyen a kreditelismertetés is pénzbe kerül - bár ez az átvételi kérelemnél is előfordulhat - és viszonylag bizonytalan a felvételi sikere.

Meddig jelentkezhetek át?

Minden félévben van átvételi eljárás, amelyre jellemzően a vizsgaidőszak környékén jelentkezhettek - az idén szeptemberi képzésekre tehát május közepéig, vagy adott esetben akár július közepéig várják az átvételi kérelmeket az intézmények.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.