Így lehet elbukni az államilag finanszírozott egyetemi helyet

Hány kreditet kell szerezni ahhoz, hogy az egyetem, főiskola ne sorolja át a hallgatót állami ösztöndíjasról önköltséges képzésre? Újabb olvasói kérdésére válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Tavaly szeptemberben kezdtem el az egyetemet, de nem sikerült jól az első két szemeszterem, több tantárgyat leadtam a szorgalmi időszakban, ráadásul néhány vizsgám nem sikerült. Folytathatom a szakomat állami ösztöndíjasként?

A felsőoktatási intézmények azokat kötelesek átsorolni állami ösztöndíjasról önköltséges képzésre, akik az utolsó két félévben nem szerezték meg az ajánlott tantervben előírt kreditek felét. Fontos, hogy ilyen döntést csak a tanév végén hozhatnak az egyetemek és főiskolák, és csak olyan hallgatók esetében, akik az elmúlt két félévben nem szüneteltették a tanulmányaikat, és persze azok is felmentést kapnak, akik betegség, baleset, szülés vagy más - a hallgatónak fel nem róható ok miatt - nem tudták befejezni az adott szemesztert. A hallgatói szerződést azoknak is alá kell írniuk, akiket önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre sorolnak át - erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.