Nyilvánosságra hozták a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomáspálya-követési eredményeit. Összesen 333 olyan pályakezdőt kérdeztek meg, akik 2009-ben, 2011-ben vagy 2013-ban végeztek a főiskolán.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett friss diplomások 48 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott, további 19 százalékuk egy hónapon belül, 31 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált állást. Az álláskeresés alatt átlagosan 35 helyre adták be a jelentkezésüket, de mindössze négy alkalommal hívták be őket állásinterjúra. Tíz hiba, amit minden álláskereső elkövet.
Jelentős részük, 15 százalékuk helyezkedett el korábbi gyakorlati helyén. A munkáltatónál való személyes jelentkezés is sokuknál bevált, személyes ismeretséggel 14 százalékuk talált állást. Ehhez képest csak 7 százalékuk talált munkát álláshirdetésen keresztül. Ugyanakkor legtöbbjüknek, 78 százalékuknak sikerült a szakterületükön belül elhelyezkedniük.
82 százalékuk alkalmazottként dolgozik, közülük 68 százalékukat diplomás beosztotti, 9 százalékukat pedig diplomát nem igénylő beosztotti munkakörben alkalmazzák. 12 százalékuk alsóvezetői, 9 százalékuk középvezetői, 2 százalékuk pedig felsővezetői pozíciót tölt be. A megkérdezettek volt hallgatók nettó átlagkeresete 333 ezer forint. Itt a fizetési lista: ezeken az egyetemeken a legtöbb végzős jól fizető állást talál.
A megkérdezett friss diplomások 14 százaléka vállalt már külföldön munkát. A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság és Németország, ahol 24, illetve 22 százalékuk dolgozott. Átlagosan 15 hónapig tartózkodtak külföldön, és 62 százalékuknak sikerült a tanulmányaihoz részben vagy teljesen kapcsolódó területen elhelyezkednie.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
