Nyilvánosságra hozták a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomáspálya-követési eredményeit. Összesen 333 olyan pályakezdőt kérdeztek meg, akik 2009-ben, 2011-ben vagy 2013-ban végeztek a főiskolán.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett friss diplomások 48 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott, további 19 százalékuk egy hónapon belül, 31 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált állást. Az álláskeresés alatt átlagosan 35 helyre adták be a jelentkezésüket, de mindössze négy alkalommal hívták be őket állásinterjúra. Tíz hiba, amit minden álláskereső elkövet.
Jelentős részük, 15 százalékuk helyezkedett el korábbi gyakorlati helyén. A munkáltatónál való személyes jelentkezés is sokuknál bevált, személyes ismeretséggel 14 százalékuk talált állást. Ehhez képest csak 7 százalékuk talált munkát álláshirdetésen keresztül. Ugyanakkor legtöbbjüknek, 78 százalékuknak sikerült a szakterületükön belül elhelyezkedniük.
82 százalékuk alkalmazottként dolgozik, közülük 68 százalékukat diplomás beosztotti, 9 százalékukat pedig diplomát nem igénylő beosztotti munkakörben alkalmazzák. 12 százalékuk alsóvezetői, 9 százalékuk középvezetői, 2 százalékuk pedig felsővezetői pozíciót tölt be. A megkérdezettek volt hallgatók nettó átlagkeresete 333 ezer forint. Itt a fizetési lista: ezeken az egyetemeken a legtöbb végzős jól fizető állást talál.
A megkérdezett friss diplomások 14 százaléka vállalt már külföldön munkát. A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság és Németország, ahol 24, illetve 22 százalékuk dolgozott. Átlagosan 15 hónapig tartózkodtak külföldön, és 62 százalékuknak sikerült a tanulmányaihoz részben vagy teljesen kapcsolódó területen elhelyezkednie.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
