Nyilvánosságra hozták a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomáspálya-követési eredményeit. Összesen 333 olyan pályakezdőt kérdeztek meg, akik 2009-ben, 2011-ben vagy 2013-ban végeztek a főiskolán.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett friss diplomások 48 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott, további 19 százalékuk egy hónapon belül, 31 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált állást. Az álláskeresés alatt átlagosan 35 helyre adták be a jelentkezésüket, de mindössze négy alkalommal hívták be őket állásinterjúra. Tíz hiba, amit minden álláskereső elkövet.
Jelentős részük, 15 százalékuk helyezkedett el korábbi gyakorlati helyén. A munkáltatónál való személyes jelentkezés is sokuknál bevált, személyes ismeretséggel 14 százalékuk talált állást. Ehhez képest csak 7 százalékuk talált munkát álláshirdetésen keresztül. Ugyanakkor legtöbbjüknek, 78 százalékuknak sikerült a szakterületükön belül elhelyezkedniük.
82 százalékuk alkalmazottként dolgozik, közülük 68 százalékukat diplomás beosztotti, 9 százalékukat pedig diplomát nem igénylő beosztotti munkakörben alkalmazzák. 12 százalékuk alsóvezetői, 9 százalékuk középvezetői, 2 százalékuk pedig felsővezetői pozíciót tölt be. A megkérdezettek volt hallgatók nettó átlagkeresete 333 ezer forint. Itt a fizetési lista: ezeken az egyetemeken a legtöbb végzős jól fizető állást talál.
A megkérdezett friss diplomások 14 százaléka vállalt már külföldön munkát. A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság és Németország, ahol 24, illetve 22 százalékuk dolgozott. Átlagosan 15 hónapig tartózkodtak külföldön, és 62 százalékuknak sikerült a tanulmányaihoz részben vagy teljesen kapcsolódó területen elhelyezkednie.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
