Egy átlagos diplomás többet keres az országos átlagbérnél, ám egyes területeken hiába a végzettség, nem érik el a 170 ezer nettót a pályakezdők.
Nemrég tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei első félév átlagfizetésére vonatkozó adatait. E szerint a bruttó átlagbér Magyarországon jelenleg 257 ezer - nettó 170 ezer - forint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legutóbbi - 2015-ben pubilkált, 2014-es - adatait alapján megnéztük, mely diplomákkal lehet túlszárnyalni az országos átlagbért.
Összességében kijelenthető, hogy a diploma önmagában garantálja, hogy tulajdonosa elérje az átlagbért, hiszen már 2014-ben 179 ezer forint nettóra számíthatott egy átlag frissdiplomás. Ebből legkisebb bért a BA/BSc főiskolai végzettséggel bírók kaptak, 165 ezret, ám két év alatt nőhetett annyit a bérük, hogy nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, ma is megkeresik az átlagfizetést pályakezdőként.
A hagyományos egyetemi képzésben résztvevők számíthattak 2014-ben a legnagyobb kezdőbérre, 208 ezer forintra. Ők valószínűleg ma is jóval a 170 ezres nettó átlagbér fölött keresnek.
Évek óta a legjobb bérek érhetők el az informatika-kommunikáció terén (234 ezer nettó kezdőbér). Ezt követi az energetikai szektor és a pénzügy-biztosítás, ahol szintén 200 ezer fölötti bérezésről számoltak be a frissdiplomások. A mai átlagbért meghaladó kezdőket biztosított még a feldolgozóipar, a szallítás-raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás. E szakterületeken valószínűleg ma is a hazai átlagbért meghaladó fizetést kapnak a kezdő diplomások.
Kérdéses, hogy az építőipar, a közigazgatás és az agrárium terén biztosított kezdő fizetés meghaladja-e ma az átlagbért, ugyanis a DPR legutóbbi adatai szerint ezekben 170 ezer nettónál kevesebbet kerestek a kezdők.
Az oktatás, az egészségügy és a művészeti szférákban egész biztos, hogy nem jutnak hozzá a diplomások az átlagbérhez pályakezdőként, ugyanis ezt már 2014-ben sem sikerült elérniük az e területen elhelyezkedőknek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
