Egy átlagos diplomás többet keres az országos átlagbérnél, ám egyes területeken hiába a végzettség, nem érik el a 170 ezer nettót a pályakezdők.
Nemrég tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei első félév átlagfizetésére vonatkozó adatait. E szerint a bruttó átlagbér Magyarországon jelenleg 257 ezer - nettó 170 ezer - forint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legutóbbi - 2015-ben pubilkált, 2014-es - adatait alapján megnéztük, mely diplomákkal lehet túlszárnyalni az országos átlagbért.
Összességében kijelenthető, hogy a diploma önmagában garantálja, hogy tulajdonosa elérje az átlagbért, hiszen már 2014-ben 179 ezer forint nettóra számíthatott egy átlag frissdiplomás. Ebből legkisebb bért a BA/BSc főiskolai végzettséggel bírók kaptak, 165 ezret, ám két év alatt nőhetett annyit a bérük, hogy nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, ma is megkeresik az átlagfizetést pályakezdőként.
A hagyományos egyetemi képzésben résztvevők számíthattak 2014-ben a legnagyobb kezdőbérre, 208 ezer forintra. Ők valószínűleg ma is jóval a 170 ezres nettó átlagbér fölött keresnek.
Évek óta a legjobb bérek érhetők el az informatika-kommunikáció terén (234 ezer nettó kezdőbér). Ezt követi az energetikai szektor és a pénzügy-biztosítás, ahol szintén 200 ezer fölötti bérezésről számoltak be a frissdiplomások. A mai átlagbért meghaladó kezdőket biztosított még a feldolgozóipar, a szallítás-raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás. E szakterületeken valószínűleg ma is a hazai átlagbért meghaladó fizetést kapnak a kezdő diplomások.
Kérdéses, hogy az építőipar, a közigazgatás és az agrárium terén biztosított kezdő fizetés meghaladja-e ma az átlagbért, ugyanis a DPR legutóbbi adatai szerint ezekben 170 ezer nettónál kevesebbet kerestek a kezdők.
Az oktatás, az egészségügy és a művészeti szférákban egész biztos, hogy nem jutnak hozzá a diplomások az átlagbérhez pályakezdőként, ugyanis ezt már 2014-ben sem sikerült elérniük az e területen elhelyezkedőknek.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
