Itt a lista: ilyen diplomákkal kereshetsz többet az átlagnál

Egy átlagos diplomás többet keres az országos átlagbérnél, ám egyes területeken hiába a végzettség, nem érik el a 170 ezer nettót a pályakezdők.

  • Eduline
Shutterstock

Nemrég tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei első félév átlagfizetésére vonatkozó adatait. E szerint a bruttó átlagbér Magyarországon jelenleg 257 ezer - nettó 170 ezer - forint.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legutóbbi - 2015-ben pubilkált, 2014-es - adatait alapján megnéztük, mely diplomákkal lehet túlszárnyalni az országos átlagbért.

Összességében kijelenthető, hogy a diploma önmagában garantálja, hogy tulajdonosa elérje az átlagbért, hiszen már 2014-ben 179 ezer forint nettóra számíthatott egy átlag frissdiplomás. Ebből legkisebb bért a BA/BSc főiskolai végzettséggel bírók kaptak, 165 ezret, ám két év alatt nőhetett annyit a bérük, hogy nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, ma is megkeresik az átlagfizetést pályakezdőként.

A hagyományos egyetemi képzésben résztvevők számíthattak 2014-ben a legnagyobb kezdőbérre, 208 ezer forintra. Ők valószínűleg ma is jóval a 170 ezres nettó átlagbér fölött keresnek.

 

Itt a friss jelentés: ennyit keresnek a magyarországi tanárok

Évek óta a legjobb bérek érhetők el az informatika-kommunikáció terén (234 ezer nettó kezdőbér). Ezt követi az energetikai szektor és a pénzügy-biztosítás, ahol szintén 200 ezer fölötti bérezésről számoltak be a frissdiplomások. A mai átlagbért meghaladó kezdőket biztosított még a feldolgozóipar, a szallítás-raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás. E szakterületeken valószínűleg ma is a hazai átlagbért meghaladó fizetést kapnak a kezdő diplomások.

Kérdéses, hogy az építőipar, a közigazgatás és az agrárium terén biztosított kezdő fizetés meghaladja-e ma az átlagbért, ugyanis a DPR legutóbbi adatai szerint ezekben 170 ezer nettónál kevesebbet kerestek a kezdők.

Az oktatás, az egészségügy és a művészeti szférákban egész biztos, hogy nem jutnak hozzá a diplomások az átlagbérhez pályakezdőként, ugyanis ezt már 2014-ben sem sikerült elérniük az e területen elhelyezkedőknek.

 

Bölcsészek állnak programozni, oly nagy a hiány
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.