Egy átlagos diplomás többet keres az országos átlagbérnél, ám egyes területeken hiába a végzettség, nem érik el a 170 ezer nettót a pályakezdők.
Nemrég tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei első félév átlagfizetésére vonatkozó adatait. E szerint a bruttó átlagbér Magyarországon jelenleg 257 ezer - nettó 170 ezer - forint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legutóbbi - 2015-ben pubilkált, 2014-es - adatait alapján megnéztük, mely diplomákkal lehet túlszárnyalni az országos átlagbért.
Összességében kijelenthető, hogy a diploma önmagában garantálja, hogy tulajdonosa elérje az átlagbért, hiszen már 2014-ben 179 ezer forint nettóra számíthatott egy átlag frissdiplomás. Ebből legkisebb bért a BA/BSc főiskolai végzettséggel bírók kaptak, 165 ezret, ám két év alatt nőhetett annyit a bérük, hogy nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, ma is megkeresik az átlagfizetést pályakezdőként.
A hagyományos egyetemi képzésben résztvevők számíthattak 2014-ben a legnagyobb kezdőbérre, 208 ezer forintra. Ők valószínűleg ma is jóval a 170 ezres nettó átlagbér fölött keresnek.
Évek óta a legjobb bérek érhetők el az informatika-kommunikáció terén (234 ezer nettó kezdőbér). Ezt követi az energetikai szektor és a pénzügy-biztosítás, ahol szintén 200 ezer fölötti bérezésről számoltak be a frissdiplomások. A mai átlagbért meghaladó kezdőket biztosított még a feldolgozóipar, a szallítás-raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás. E szakterületeken valószínűleg ma is a hazai átlagbért meghaladó fizetést kapnak a kezdő diplomások.
Kérdéses, hogy az építőipar, a közigazgatás és az agrárium terén biztosított kezdő fizetés meghaladja-e ma az átlagbért, ugyanis a DPR legutóbbi adatai szerint ezekben 170 ezer nettónál kevesebbet kerestek a kezdők.
Az oktatás, az egészségügy és a művészeti szférákban egész biztos, hogy nem jutnak hozzá a diplomások az átlagbérhez pályakezdőként, ugyanis ezt már 2014-ben sem sikerült elérniük az e területen elhelyezkedőknek.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
