Miért van villanykörte a vizsgázók zsebében? Mi volt a BME campusának helyén? Hol bukkantak rá a több évtizede elveszettnek hitt József Nádor-szoborra?
Mit keres a villanykörte a zsebben?
Az egyik legismertebb egyetemi legenda szerint szerint a Műegyetem egyik tanára egyszer mentőkérdésként azt a feladatot adta egy vizsgázónak, hogy mondja meg, páros vagy páratlan számú villanykörte van-e a teremben.
Hosszas számolgatást követően a hallgató kibökte, hogy páros számű körtét helyeztek el a teremben, mire a tanár kaján vigyor kíséretében előhúzott egyet a zsebéből, majd beírta az indexbe az egyest. A hallgatók - állítólag - tanultak a buktából, és villanykörte nélkül el sem indultak vizsgázni.
Corvinus, a rivális
Szerintünk még azok sem tudják, miért rivalizál a Corvinus és a Műegyetem, akik előszeretettel élcelődnek a másik egyetem hallgatóin. Elképzelhető, hogy a műszaki és a gazdasági tudományok örök harca van a háttérben, de mióta a BME-n is van gazdasági képzés, ez sem igaz teljesen. Az viszont biztos, hogy a két egyetem hallgatói életének szerves részévé vált a rivalizálás - gondoljatok csak a kötélhúzásra vagy az ordítóversenyre.
Évtizedekig kerestek egy szobrot
József nádor fontos szerepet játszott a 19. században a modern mérnökképzés kialakításában, az egyetem ezért 1912-ben szobrot emelt az emlékére - az alkotás azonban a második világháború idején eltűnt, csak 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében. A szobor fejét azonban nem találták meg, így azt újra el kellett készíttetni.
Európa legnagyobb vigalmi negyede
A 19. század végén a lágymányosi öbölnél, az ELTE és a BME mai campusának helyén épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek a különleges helyszínen. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert: fél év alatt tönkrement.
A négy legérdekesebb tényt az Eötvös Loránd Tudományegyetemről itt, a Corvinusról pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
