Négy dolog, amit biztosan nem tudtál a BGF-ről

Hányszor tudnák megtölteni a Papp László Sportarénát a BGF-es hallgatók? Ki raboskodott a külker épületében? Mi az a fészekrakás?

  • Eduline

Többen vannak, mint Siófokon

A BGF-en 25 ezren tanulnak, ez az ország legnagyobb főiskolája. A hallgatók kétszer megtölthetnék a Papp László Sportarénát - többen vannak, mint ahányan Siófokon, Nagykőrösön vagy Hajdúszoboszlón laknak. Az idén 11 ezren jelentkeztek ide.

Három főiskolából lett egy

A BGF - mostani formájában - csak tizennégy éves, 2000-ben jött létre a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával. A KVIK és a PSZK jogelődjének számító Pesti Kereskedelmi Akadémiát egyébként még I. Ferenc József alakította 1857-ben, Pest és Buda egyesülése előtt - ezt követően már Budapesti Kereskedelmi Akadémia néven működött. Ez volt Közép-Európa első "közgáza".

Fazekas István

Fészekrakás

A zuglói Bagolyvár utcai BGF kollégiumban "fészekrakással" várják a gólyákat. A fészekrakás az újoncok beköltöztetése, ahol ízelítőt kapnak a kollégiumi bulikból.

Nagy Imre fogsága

A Külkereskedelmi Kar épülete nem a belvárosban, hanem Mátyásföldön, az Erzsébet-ligetnél van - az épület a második világháború után épült, viszont 1956-ban fontos helyszín volt: novemberben itt tartották fogva Nagy Imrét és társait, mielőtt elhurcolták volna őket Romániába. Az épület eredetileg katonaiskola lett volna, az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.

Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: ELTE, Corvinus, Műegyetem, Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások