Négy dolog, amit biztosan nem tudtál a BGF-ről

Hányszor tudnák megtölteni a Papp László Sportarénát a BGF-es hallgatók? Ki raboskodott a külker épületében? Mi az a fészekrakás?

  • Eduline

Többen vannak, mint Siófokon

A BGF-en 25 ezren tanulnak, ez az ország legnagyobb főiskolája. A hallgatók kétszer megtölthetnék a Papp László Sportarénát - többen vannak, mint ahányan Siófokon, Nagykőrösön vagy Hajdúszoboszlón laknak. Az idén 11 ezren jelentkeztek ide.

Három főiskolából lett egy

A BGF - mostani formájában - csak tizennégy éves, 2000-ben jött létre a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával. A KVIK és a PSZK jogelődjének számító Pesti Kereskedelmi Akadémiát egyébként még I. Ferenc József alakította 1857-ben, Pest és Buda egyesülése előtt - ezt követően már Budapesti Kereskedelmi Akadémia néven működött. Ez volt Közép-Európa első "közgáza".

Fazekas István

Fészekrakás

A zuglói Bagolyvár utcai BGF kollégiumban "fészekrakással" várják a gólyákat. A fészekrakás az újoncok beköltöztetése, ahol ízelítőt kapnak a kollégiumi bulikból.

Nagy Imre fogsága

A Külkereskedelmi Kar épülete nem a belvárosban, hanem Mátyásföldön, az Erzsébet-ligetnél van - az épület a második világháború után épült, viszont 1956-ban fontos helyszín volt: novemberben itt tartották fogva Nagy Imrét és társait, mielőtt elhurcolták volna őket Romániába. Az épület eredetileg katonaiskola lett volna, az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.

Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: ELTE, Corvinus, Műegyetem, Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.