Négy dolog, amit biztosan nem tudtál a BGF-ről

Hányszor tudnák megtölteni a Papp László Sportarénát a BGF-es hallgatók? Ki raboskodott a külker épületében? Mi az a fészekrakás?

  • Eduline

Többen vannak, mint Siófokon

A BGF-en 25 ezren tanulnak, ez az ország legnagyobb főiskolája. A hallgatók kétszer megtölthetnék a Papp László Sportarénát - többen vannak, mint ahányan Siófokon, Nagykőrösön vagy Hajdúszoboszlón laknak. Az idén 11 ezren jelentkeztek ide.

Három főiskolából lett egy

A BGF - mostani formájában - csak tizennégy éves, 2000-ben jött létre a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával. A KVIK és a PSZK jogelődjének számító Pesti Kereskedelmi Akadémiát egyébként még I. Ferenc József alakította 1857-ben, Pest és Buda egyesülése előtt - ezt követően már Budapesti Kereskedelmi Akadémia néven működött. Ez volt Közép-Európa első "közgáza".

Fazekas István

Fészekrakás

A zuglói Bagolyvár utcai BGF kollégiumban "fészekrakással" várják a gólyákat. A fészekrakás az újoncok beköltöztetése, ahol ízelítőt kapnak a kollégiumi bulikból.

Nagy Imre fogsága

A Külkereskedelmi Kar épülete nem a belvárosban, hanem Mátyásföldön, az Erzsébet-ligetnél van - az épület a második világháború után épült, viszont 1956-ban fontos helyszín volt: novemberben itt tartották fogva Nagy Imrét és társait, mielőtt elhurcolták volna őket Romániába. Az épület eredetileg katonaiskola lett volna, az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.

Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: ELTE, Corvinus, Műegyetem, Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna