Hányszor tudnák megtölteni a Papp László Sportarénát a BGF-es hallgatók? Ki raboskodott a külker épületében? Mi az a fészekrakás?
Többen vannak, mint Siófokon
A BGF-en 25 ezren tanulnak, ez az ország legnagyobb főiskolája. A hallgatók kétszer megtölthetnék a Papp László Sportarénát - többen vannak, mint ahányan Siófokon, Nagykőrösön vagy Hajdúszoboszlón laknak. Az idén 11 ezren jelentkeztek ide.
Három főiskolából lett egy
A BGF - mostani formájában - csak tizennégy éves, 2000-ben jött létre a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával. A KVIK és a PSZK jogelődjének számító Pesti Kereskedelmi Akadémiát egyébként még I. Ferenc József alakította 1857-ben, Pest és Buda egyesülése előtt - ezt követően már Budapesti Kereskedelmi Akadémia néven működött. Ez volt Közép-Európa első "közgáza".
Fészekrakás
A zuglói Bagolyvár utcai BGF kollégiumban "fészekrakással" várják a gólyákat. A fészekrakás az újoncok beköltöztetése, ahol ízelítőt kapnak a kollégiumi bulikból.
Nagy Imre fogsága
A Külkereskedelmi Kar épülete nem a belvárosban, hanem Mátyásföldön, az Erzsébet-ligetnél van - az épület a második világháború után épült, viszont 1956-ban fontos helyszín volt: novemberben itt tartották fogva Nagy Imrét és társait, mielőtt elhurcolták volna őket Romániába. Az épület eredetileg katonaiskola lett volna, az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.
Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: ELTE, Corvinus, Műegyetem, Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
