Durva beavatási szertartás miatt halt meg egy egyetemista

A legtöbb egyetemen és főiskolán még mindig tartanak "beavatási szertartásokat" - a feladatok általában ártalmatlanok...

  • Eduline

A legtöbb egyetemen és főiskolán még mindig tartanak "beavatási szertartásokat" - a feladatok általában ártalmatlanok, de olykor tragédiába torkollik a játék.

Így történt legutóbb az Egyesült Államokban is, ahol egy veszélyes egyetemi hagyomány áldozata lett a Florida Agricultural and Mechanical University egyik diákja: Robert Champion az intézmény zenekarának tagjaként halt meg. A Marching 100 nevű együttes – amelyet azóta feloszlattak – hírhedt volt durva beavatási szokásairól: egy fellépés után a zenekar néhány tagja úgy megverte Robertet, hogy belehalt a sérüléseibe. Az esetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

A floridai tragédia az elmúlt évek legsúlyosabb esete volt. Itthon is történt már hasonló: hat éve egy hevesi középiskolában több kilencedikes lett rosszul, egy diák pedig kórházba került, miután a felsősök mosószerrel és liszttel kevert folyadékot itattak velük.

Olyan eset is előfordult, amiben a rendőrségnek kellett közbelépnie. Szeged egyik kollégiumában megalázó feladatokat kellett teljesíteniük az alsósoknak: többeket arra kényszerítettek, hogy székletbe álljanak vagy vizelettel kevert ételmaradékot egyenek. A dologból rendőrségi ügy lett: több diákot elküldtek a kollégiumból, és büntetőeljárás indult ellenük. Az eldurvult játékokról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.