Durva beavatási szertartás miatt halt meg egy egyetemista

A legtöbb egyetemen és főiskolán még mindig tartanak "beavatási szertartásokat" - a feladatok általában ártalmatlanok...

  • Eduline

A legtöbb egyetemen és főiskolán még mindig tartanak "beavatási szertartásokat" - a feladatok általában ártalmatlanok, de olykor tragédiába torkollik a játék.

Így történt legutóbb az Egyesült Államokban is, ahol egy veszélyes egyetemi hagyomány áldozata lett a Florida Agricultural and Mechanical University egyik diákja: Robert Champion az intézmény zenekarának tagjaként halt meg. A Marching 100 nevű együttes – amelyet azóta feloszlattak – hírhedt volt durva beavatási szokásairól: egy fellépés után a zenekar néhány tagja úgy megverte Robertet, hogy belehalt a sérüléseibe. Az esetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

A floridai tragédia az elmúlt évek legsúlyosabb esete volt. Itthon is történt már hasonló: hat éve egy hevesi középiskolában több kilencedikes lett rosszul, egy diák pedig kórházba került, miután a felsősök mosószerrel és liszttel kevert folyadékot itattak velük.

Olyan eset is előfordult, amiben a rendőrségnek kellett közbelépnie. Szeged egyik kollégiumában megalázó feladatokat kellett teljesíteniük az alsósoknak: többeket arra kényszerítettek, hogy székletbe álljanak vagy vizelettel kevert ételmaradékot egyenek. A dologból rendőrségi ügy lett: több diákot elküldtek a kollégiumból, és büntetőeljárás indult ellenük. Az eldurvult játékokról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.