Amerikai intézménnyel működik együtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora és Matthew D. Shank, az egyesült államokbeli Marymount Egyetem vezetője öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá, amelynek két kiemelt területe a kriminalisztika és a kibernetika.

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Patyi András köszöntőjében kiemelte, az Egyesült Államok nemcsak gazdasági, politikai és katonai világhatalom, hanem egy felsőoktatási tudományos világközpont is.

A rektor rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy az NKE és a Marymount University közötti együttműködés hivatalos elindítása ilyen kiemelt állami figyelemben részesül. Az események Colleen Bell amerikai nagykövet és Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett.

Az NKE közleményében azt írta, a két intézmény elkötelezett a közös képzésfejlesztés mellett, különösen a kriminalisztika és a kibervédelem területén nyílik lehetőség egyedülálló továbbképzési vagy diplomaszerző közös programok kidolgozására. Az együttműködés segítségével az NKE betekintést nyer az amerikai büntető igazságszolgáltatás rendszerébe, a kriminalisztika és a bűnügyi nyomozás működésébe, a kibervédelem legmodernebb technikáiba.

Matthew D. Shank, a Marymount University elnöke hangsúlyozta, nagy lehetőséget jelent a most aláírt megállapodás, és egyúttal üdvözölte, hogy sokan támogatják ezt az együttműködést. Kifejtette, a Marymount által képzett hallgatók olyan fontos ügynökségekkel dolgoznak, mint az FBI vagy a CIA, csaknem négyezer diákjával az intézmény közepes egyetemnek számít az Egyesült Államokban. Az egyetem büszke sokszínű képzési programjaira és örömmel osztja meg szaktudását - mondta.

Az 1950-ben, független katolikus intézményként alakított Marymount Egyetem a fővárostól, Washingtontól néhány perce található, s számos alapképzést, mesterképzést és doktori képzést - a többi között egészségügyi és jogi képzést - kínál hallgatóinak. Az egyetemen csaknem hetven ország 3600 diákja tanul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.