Nem csökkentik az állami ösztöndíjas helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondolják újra, a...
Nem csökkentik az állami ösztöndíjas helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondolják újra, a felsőoktatási intézményeket ugyanis meg kell erősíteni. Tandíj pedig most sincs, tízből heten az állam pénzén tanulhatnak – így válaszolt Balog Zoltán erőforrás-miniszter Hiller István kérdésére hétfőn a parlamentben.
Pedig – ahogy arról az eduline elsőként beszámolt – a rektoroknak április végén elküldött minisztériumi munkaanyagból az derül ki, hogy 2013-ra lenulláznák a jogászképzés állami támogatását, ahogy 2014-ben és 2015-ben sem kapnának állami (teljes) ösztöndíjas helyeket az egyetemek állam- és jogtudományi karai, legalábbis a jogi képzésekre biztosan nem. Ugyanezek a számok szerepelnek a munkaanyag eggyel korábbi változatában is.
A műszaki szakokon is kevesebben tanulhatnának
A minisztériumi előterjesztés alapján a műszaki alapszakok keretszámait is megvágnák: szeptemberben 8160 elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, 2013-ban már csak 8000-et, 2014-ben 7800-at, 2015-ben pedig 7500-at. Az informatikai képzések állami ösztöndíjas létszámát is több mint tíz százalékkal csökkentenék, az idei 3600 helyett jövőre 3500, 2014-ben 3300, 2015-ben pedig 3200 helyet kapnak a felsőoktatási intézmények.
Az osztatlan orvosi- és egészségtudományi, pedagógus- és művészeti képzések keretszáma nem változik a következő három évben, ahogy a természettudományi, társadalomtudományi, gazdasági, agrár- és bölcsészszakoké sem.
A 2012-es felvételin 53 687-en szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet az alap-, mester- és osztatlan szakokon, valamint a felsőfokú szakképzéseken. 2013-ban ez a szám 53 540-re, 2014-ben 52 940-re, 2015-ben pedig 51 640-re csökken.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
