Nem csökkentik az állami ösztöndíjas helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondolják újra, a...
Nem csökkentik az állami ösztöndíjas helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondolják újra, a felsőoktatási intézményeket ugyanis meg kell erősíteni. Tandíj pedig most sincs, tízből heten az állam pénzén tanulhatnak – így válaszolt Balog Zoltán erőforrás-miniszter Hiller István kérdésére hétfőn a parlamentben.
Pedig – ahogy arról az eduline elsőként beszámolt – a rektoroknak április végén elküldött minisztériumi munkaanyagból az derül ki, hogy 2013-ra lenulláznák a jogászképzés állami támogatását, ahogy 2014-ben és 2015-ben sem kapnának állami (teljes) ösztöndíjas helyeket az egyetemek állam- és jogtudományi karai, legalábbis a jogi képzésekre biztosan nem. Ugyanezek a számok szerepelnek a munkaanyag eggyel korábbi változatában is.
A műszaki szakokon is kevesebben tanulhatnának
A minisztériumi előterjesztés alapján a műszaki alapszakok keretszámait is megvágnák: szeptemberben 8160 elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, 2013-ban már csak 8000-et, 2014-ben 7800-at, 2015-ben pedig 7500-at. Az informatikai képzések állami ösztöndíjas létszámát is több mint tíz százalékkal csökkentenék, az idei 3600 helyett jövőre 3500, 2014-ben 3300, 2015-ben pedig 3200 helyet kapnak a felsőoktatási intézmények.
Az osztatlan orvosi- és egészségtudományi, pedagógus- és művészeti képzések keretszáma nem változik a következő három évben, ahogy a természettudományi, társadalomtudományi, gazdasági, agrár- és bölcsészszakoké sem.
A 2012-es felvételin 53 687-en szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet az alap-, mester- és osztatlan szakokon, valamint a felsőfokú szakképzéseken. 2013-ban ez a szám 53 540-re, 2014-ben 52 940-re, 2015-ben pedig 51 640-re csökken.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
