Alkotmánybírósághoz fordult a hallgatói szerződések miatt az ombudsman

Az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, mert szerinte aránytalan jogkorlátozással járnak...

  • eduline/mti

Az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, mert szerinte aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei. Az ombudsman hivatala által eljuttatott közlemény szerint különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. A hallgatói szerződésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A közleményben azt írják: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérte a biztostól az alkotmánybírósági indítvány benyújtását, arra hivatkozva, hogy a hallgatói szerződésekre vonatkozó részletszabályokat a jogalkotó - törvényi szint helyett - rendeleti formában határozta meg. 

A HÖOK arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait és sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Az LMP "diákmentő" akciója megbukott
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az LMP hiába kérte a felvételizőket, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz az államilag finanszírozott keretszámok csökkentése miatt, eddig senki nem nyújtott be panaszbeadványt. A témáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

A beadványban felvetett alapjogi aggályok jelentős részét az ombudsman megalapozottnak találta, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, egyúttal kérte a kormányrendelet hatályba lépésének haladéktalan felfüggesztését is - olvasható a közleményben.

A kifogásolt kormányrendelet rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban köteles Magyarországon dolgozni, és amennyiben ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie.

Szabó Máté ombudsman az indítványban utalt arra, hogy a hallgatói szerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel. "A szerződő felek, azaz a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, továbbá a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége is csak abban a - társadalmi viszonyok ismeretében vélhetően igen szűk - körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzetük miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására" - hangsúlyozta az ombudsman.

Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályok a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelentik. 

A biztos hivatala kiemelte: a hallgatói szerződés alapelemeit garanciális okokból törvényi szinten kellene szabályozni, mivel az eredendően korlátozza a hallgatók több alapjogát.

Szabó Máté szerint aránytalan a korlátozás: a szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben a rendelet alapján pusztán csak "törekszik" arra, hogy a végzett hallgatónak megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni. 

Az alapvető jogok biztosának indítványa tartalmazza, hogy a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyhatók figyelmen kívül a Magyarországra nézve kötelező, a személyek szabad áramlására, munkavállalására vonatkozó európai uniós előírások - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.