Alaposan megdorgálta az ÁSZ az ELTE-t: hiányosságokat kérnek számon az egyetemen

Az ELTE rektora és kancellárja jelentős részben nem hajtotta végre az Állami Számvevőszék által meghatározott intézkedési tervben szereplő feladatokat - közölte a számvevőszék. Lezárult az az első két egyetem utóellenőrzése, ami megállapította azt is, hogy a Pécsi Tudományegyetemen 25 feladatból 19-et végrehajtottak.

  • Eduline
elteonline.hu

Az ÁSZ még 2015-ben hozta nyilvánosságra az Egyetemek működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit.

Az ÁSZ az ellenőrzések során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel és javaslataival hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez, valamint a gazdálkodás irányításának átalakításához - áll a szerv közleményében, melyet az Eduline-hoz is eljuttattak.

Az ELTE-nek hat feladatot kellett volna teljesítenie, ebből egyet sikerült maradéktalanul, kettőt részben végrehajtani, hármat viszont egyáltalán nem. Mint fogalmaznak, nem intézkedtek a korábban feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a munkajogi felelősség kivizsgálására irányuló eljárás megindításáról és a vizsgálat eredményének ismeretében a szükséges intézkedések megtételéről, továbbá nem gondoskodtak a követelések szabályszerű kimutatásáról a nyilvántartásokban. A vagyonhasznosítás terén nem gondoskodtak a versenyeztetés szabályainak betartásáról és a bérleti díjak önköltség-számításon alapuló meghatározásáról.

A jelentésnek annyi következménye lesz, hogy az ELTE rektora kap egy figyelemfelhívó levelet az ÁSZ-tól.

A Pécsi Tudományegyetem esetében az elmaradt feladatokat jórészt pótolták, de elmaradt egyes belső szabályzatok módosítása, a belső kontrolltevékenységek felülvizsgálata során nem történt meg a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szervezeti egységekre vonatkozó szabályozása, illetve a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása több esetben nem volt szabályszerű.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.