Az ELTE rektora és kancellárja jelentős részben nem hajtotta végre az Állami Számvevőszék által meghatározott intézkedési tervben szereplő feladatokat - közölte a számvevőszék. Lezárult az az első két egyetem utóellenőrzése, ami megállapította azt is, hogy a Pécsi Tudományegyetemen 25 feladatból 19-et végrehajtottak.
Az ÁSZ még 2015-ben hozta nyilvánosságra az Egyetemek működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit.
Az ÁSZ az ellenőrzések során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel és javaslataival hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez, valamint a gazdálkodás irányításának átalakításához - áll a szerv közleményében, melyet az Eduline-hoz is eljuttattak.
Az ELTE-nek hat feladatot kellett volna teljesítenie, ebből egyet sikerült maradéktalanul, kettőt részben végrehajtani, hármat viszont egyáltalán nem. Mint fogalmaznak, nem intézkedtek a korábban feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a munkajogi felelősség kivizsgálására irányuló eljárás megindításáról és a vizsgálat eredményének ismeretében a szükséges intézkedések megtételéről, továbbá nem gondoskodtak a követelések szabályszerű kimutatásáról a nyilvántartásokban. A vagyonhasznosítás terén nem gondoskodtak a versenyeztetés szabályainak betartásáról és a bérleti díjak önköltség-számításon alapuló meghatározásáról.
A jelentésnek annyi következménye lesz, hogy az ELTE rektora kap egy figyelemfelhívó levelet az ÁSZ-tól.
A Pécsi Tudományegyetem esetében az elmaradt feladatokat jórészt pótolták, de elmaradt egyes belső szabályzatok módosítása, a belső kontrolltevékenységek felülvizsgálata során nem történt meg a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szervezeti egységekre vonatkozó szabályozása, illetve a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása több esetben nem volt szabályszerű.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
