Az ELTE rektora és kancellárja jelentős részben nem hajtotta végre az Állami Számvevőszék által meghatározott intézkedési tervben szereplő feladatokat - közölte a számvevőszék. Lezárult az az első két egyetem utóellenőrzése, ami megállapította azt is, hogy a Pécsi Tudományegyetemen 25 feladatból 19-et végrehajtottak.
Az ÁSZ még 2015-ben hozta nyilvánosságra az Egyetemek működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit.
Az ÁSZ az ellenőrzések során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel és javaslataival hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez, valamint a gazdálkodás irányításának átalakításához - áll a szerv közleményében, melyet az Eduline-hoz is eljuttattak.
Az ELTE-nek hat feladatot kellett volna teljesítenie, ebből egyet sikerült maradéktalanul, kettőt részben végrehajtani, hármat viszont egyáltalán nem. Mint fogalmaznak, nem intézkedtek a korábban feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a munkajogi felelősség kivizsgálására irányuló eljárás megindításáról és a vizsgálat eredményének ismeretében a szükséges intézkedések megtételéről, továbbá nem gondoskodtak a követelések szabályszerű kimutatásáról a nyilvántartásokban. A vagyonhasznosítás terén nem gondoskodtak a versenyeztetés szabályainak betartásáról és a bérleti díjak önköltség-számításon alapuló meghatározásáról.
A jelentésnek annyi következménye lesz, hogy az ELTE rektora kap egy figyelemfelhívó levelet az ÁSZ-tól.
A Pécsi Tudományegyetem esetében az elmaradt feladatokat jórészt pótolták, de elmaradt egyes belső szabályzatok módosítása, a belső kontrolltevékenységek felülvizsgálata során nem történt meg a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szervezeti egységekre vonatkozó szabályozása, illetve a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása több esetben nem volt szabályszerű.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
