Aláírásgyűjtésbe kezd a HÖOK a vizsgaidőszakban

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csatlakozik a Minority SafePack aláírásgyűjtéséhez, a polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében.

  • MTI
Fülöp Máté

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke elmondta: most úgy gondolják, azzal tudják leginkább segíteni a határon túl élő magyar közösségeket, ha az anyaországban lépéseket tesznek a Minority SafePack népszerűsítésére a fiatalok körében. "Felelősséget érzünk azért, hogy ezt a nagy jelentőségű kezdeményezést a felsőoktatási hallgatók körében népszerűsítsük" - fogalmazott Gulyás Tibor.

Kifejtette: a szervezet tájékoztató kampányokat szervez, a vizsgaidőszak végéig az online aláírásgyűjtést népszerűsítik, majd azt követően a hallgatói önkormányzatok bevonásával, segítségével kitelepüléseket szerveznek, hogy személyesen is gyűjtsék az aláírásokat.

Emlékeztetett: az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió aláírást sikerül összegyűjteni.

Veres Márton, a HÖOK külhoni programjának vezetője rámutatott: tájékoztatást szeretnének adni arról, hogy miért fontos maga a kezdeményezés, mi a jelentősége, hogyan érinthetik az egyes pontok a határon túl élő magyar közösségeket, miben segíthet számukra. Egyáltalán miért van szükség a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokra, lépésekre. 

A HÖOK 2015 őszén indította el külhoni programját, amelynek célja a határon túli magyar hallgatói szervezetek fejlesztése, érdekeinek képviselete. Fontos célként tűzték ki azt is, hogy megerősítsék magyarországi tagönkormányzataik határokon átívelő kapcsolatait.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.