A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csatlakozik a Minority SafePack aláírásgyűjtéséhez, a polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke elmondta: most úgy gondolják, azzal tudják leginkább segíteni a határon túl élő magyar közösségeket, ha az anyaországban lépéseket tesznek a Minority SafePack népszerűsítésére a fiatalok körében. "Felelősséget érzünk azért, hogy ezt a nagy jelentőségű kezdeményezést a felsőoktatási hallgatók körében népszerűsítsük" - fogalmazott Gulyás Tibor.
Kifejtette: a szervezet tájékoztató kampányokat szervez, a vizsgaidőszak végéig az online aláírásgyűjtést népszerűsítik, majd azt követően a hallgatói önkormányzatok bevonásával, segítségével kitelepüléseket szerveznek, hogy személyesen is gyűjtsék az aláírásokat.
Emlékeztetett: az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió aláírást sikerül összegyűjteni.
Veres Márton, a HÖOK külhoni programjának vezetője rámutatott: tájékoztatást szeretnének adni arról, hogy miért fontos maga a kezdeményezés, mi a jelentősége, hogyan érinthetik az egyes pontok a határon túl élő magyar közösségeket, miben segíthet számukra. Egyáltalán miért van szükség a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokra, lépésekre.
A HÖOK 2015 őszén indította el külhoni programját, amelynek célja a határon túli magyar hallgatói szervezetek fejlesztése, érdekeinek képviselete. Fontos célként tűzték ki azt is, hogy megerősítsék magyarországi tagönkormányzataik határokon átívelő kapcsolatait.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
