Bekerült a világ "legzöldebb" felsőoktatási intézményei közé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE); az Universitas...
Bekerült a világ "legzöldebb" felsőoktatási intézményei közé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE); az Universitas Indonesia (UI) által először 2010-ben meghirdetett versengésben idén már több mint 300 egyetem indult - jelentette be az SZTE rektora csütörtöki sajtótájékoztatóján Szegeden.
Szabó Gábor elmondta: idén az SZTE a zöld egyetemek világranglistáján a 35. helyet szerezte meg, ezzel kiemelkedően a legjobb eredményt érte el egész Kelet-Közép-Európában. Magyarországról egyébként öt intézmény indult.
A szegedi egyetemnek azért is fontos mindez, mert az is feladata, hogy példát mutasson környezettudatos életvitelből a hallgatóknak. Az egyetem helyezése a kezdetektől folyamatosan javult, annak ellenére, hogy a résztvevők száma három év alatt a háromszorosára nőtt, és a nevezők fele nyugat-európai vagy észak-amerikai - emelte ki a rektor. Szabó Gábor közölte: az SZTE sikeréhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben sokat lépett előre a napenergia- és a geotermikusenergia-felhasználásban.
Az UI versengésében a világ egyetemeit bizonyos zöld mérőszámok alapján állítják rangsorba. Először egy listáról választották ki az egyetemeket, amelyek a felkérés alapján válaszolhattak a kérdőívekre, később azonban már bárki csatlakozhatott. A felmérésben 2010-ben 34 ország mintegy 100 egyeteme, 2013-ban pedig már 61 ország 301 egyeteme vett részt.
A kérdőívet a résztvevők maguk töltik ki. A felmérés hat témát ölel fel: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás.
Ezúttal az angol University of Nottingham lett a legjobb, az ír Cork National University végzett a második helyen és az amerikai Northeastern University a harmadikon.
Az öt magyar induló közül a Debreceni Egyetem a 140., az Óbudai Egyetem a 267., a Budapesti Corvinus Egyetem a 285., az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pedig a 286. helyen végzett.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
