A világ legzöldebb egyetemeinek rangsora: a szegedi egyetem a 35. helyen

Bekerült a világ "legzöldebb" felsőoktatási intézményei közé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE); az Universitas...

  • MTI
MTI

Bekerült a világ "legzöldebb" felsőoktatási intézményei közé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE); az Universitas Indonesia (UI) által először 2010-ben meghirdetett versengésben idén már több mint 300 egyetem indult - jelentette be az SZTE rektora csütörtöki sajtótájékoztatóján Szegeden.

Szabó Gábor elmondta: idén az SZTE a zöld egyetemek világranglistáján a 35. helyet szerezte meg, ezzel kiemelkedően a legjobb eredményt érte el egész Kelet-Közép-Európában. Magyarországról egyébként öt intézmény indult.

A szegedi egyetemnek azért is fontos mindez, mert az is feladata, hogy példát mutasson környezettudatos életvitelből a hallgatóknak. Az egyetem helyezése a kezdetektől folyamatosan javult, annak ellenére, hogy a résztvevők száma három év alatt a háromszorosára nőtt, és a nevezők fele nyugat-európai vagy észak-amerikai - emelte ki a rektor. Szabó Gábor közölte: az SZTE sikeréhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben sokat lépett előre a napenergia- és a geotermikusenergia-felhasználásban. 

Az UI versengésében a világ egyetemeit bizonyos zöld mérőszámok alapján állítják rangsorba. Először egy listáról választották ki az egyetemeket, amelyek a felkérés alapján válaszolhattak a kérdőívekre, később azonban már bárki csatlakozhatott. A felmérésben 2010-ben 34 ország mintegy 100 egyeteme, 2013-ban pedig már 61 ország 301 egyeteme vett részt.

A kérdőívet a résztvevők maguk töltik ki. A felmérés hat témát ölel fel: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás.

Ezúttal az angol University of Nottingham lett a legjobb, az ír Cork National University végzett a második helyen és az amerikai Northeastern University a harmadikon.

Az öt magyar induló közül a Debreceni Egyetem a 140., az Óbudai Egyetem a 267., a Budapesti Corvinus Egyetem a 285., az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pedig a 286. helyen végzett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.