A sok medve miatt vadgazdákat képez a Szent István Egyetem Csíkszeredán

Ha a havasokban nem láttak még levelezős vadgazdaképzést, most látni fognak!

  • Eduline
AP / Alexander Zemlianichenko

A térség igényeit figyelembe véve ősztől vadgazda mérnöki mesterképzést indít Csíkszeredában a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) - közölte csütörtökön a Székelyhon.ro.  A levelező mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni. A 25 államilag támogatott és tíz költségtérítéses helyre olyan jelentkezőket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek.

A kezdeményezők azért tartják szükségesnek a vadgazda mérnöki mesterképzés meghonosítását a Székelyföldön, mert mindennapos problémává vált a nagyvadak - elsősorban az elszaporodott, ám szűkülő életterű medve - megjelenése a településeken, ez folyamatos konfliktust eredményez.

"A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni" - idézte Magyar Ferencet, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatóját a Székelyhon.ro.

Az MTI telefonos megkeresésére, hogy miképpen fogják a székelyföldi mesterizők honosítani a magyarországi oklevelet, ha ez a Romániában nem létezik, Magyar Ferenc kifejtette: vadgazda mérnöki alapképzés létezik románul, csak mesteri nem, és két EU tagállam viszonylatában ma már formalitásnak számít, hogy a bukaresti ekvivalencia-bizottság honosítsa a gödöllői egyetem által kibocsátandó oklevelet. A főigazgató szerint erdőbirtokosságok, közbirtokosságok, vadgazdálkodással, vadászattal, turizmussal foglalkozó szervezetek tarthatnak igényt azokra a szakemberekre, akik elvégzik a vadgazda mérnöki szakon fognak a Székelyföldön mesterizni.

Felvételi: elfogadja a romániai érettségi igazolásokat az Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal elfogadja azokat az igazolásokat, amelyeket azért adtak ki, mert az érettségi megszerzéséről szóló okleveleket nem kapják meg időben egyes határon túli diákok - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Balog Zoltán tárcavezető hétfőn a román oktatásügyi miniszternek küldött levelében azt írta, a román középiskolákban végzett diákoknál általános probléma, hogy a vizsgaközpontok nem állították ki határidőre az érettségi bizonyítványukat, e helyett egy igazolást kapnak.

A gödöllői agártudományi egyetem volt az első a magyarországi felsőoktatási intézetek közül, amely 1991-től kezdődően Erdélyben is indított képzéseket. Az eltelt negyed évszázad során csaknem 1500 erdélyi hallgató szerzett oklevelet a Szent István Egyetemen, amelyeknek a honosításával semmiféle probléma nem volt - hangsúlyozta a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.